Katt a képre a nagyobb méretért!Először is, beszéljünk a három írásjegyfajtáról!
1. A hiragana gömbölyded, kerek szótagírás, mellyel a japán eredetű szavakat írják le. 46 szótagjelből és további néhány mellékjelből áll.
2. A katakana szögletes, hegyes szótagírás, mely az angol, német, francia, orosz, lengyel, magyar és más európai eredetű szó lejegyzésére szolgál. A japánok kiemelésre is használják ezt az írást, funkciója hasonló, mint nálunk a dőlt betűs írás. Szintén 46 írásjegyből áll, és mellékjegyekből.
3. A kanji, vagyis képírás, melyet az 5. században vettek át a japánok a kínaiaktól koreai közvetítéssel. Akkoriban Kínában a Han-dinasztia uralkodott, melynek nevét japánul Kan-nak kell ejteni. A kanji szóban a –ji pedig írásjegyet jelent, így a kanji szó jelentése: Han-kori kínai írásjegy. Ebből régebben öt-hatezer is használtak, mára számuk 1858-ra csökkentették. A mindennapi életben körübelül ötszáz kanji ismeretével már lehet újságot olvasni.
És akkor kezdjük a kiejtéssel (használ a táblázatot!):
Magánhangzók:
Japánban csak öt magánhangzó van: a i u e o
Japánban is van hosszú és rövid magánhangzó. Figyelj oda, hogy a hosszú és rövid magánhangzókat helyesen ejtsd, mert lehet az adott szónak, van rövid vagy hosszú magánhangzós megfelelője. Pl: [csizu] ’térkép’ [csízu] sajt. Ejtsd őket minél hosszabban, hosszabban mint a magyarban.
És akkor a magánhangzók:
A[á]:ai -szerelem
I[i]:ie -ház
U[u,ü]: ue -fenn, felette
E[é]:e -kép
O[o]: aoi -kék
Leírom a magánhangzók hosszabbítását is, de hiraganakat nem tudok írni, így hát marad a magyarázat.
”A” hosszabbítása: -okaasan, a „ka” hiragana mögé teszek egy „a” hiraganát amivel meghosszabbítom.
”I” hosszabbítása: -oniiszan, a „ni” hiragana mögé „i” hiraganát írok.
„U” hosszabbítása: -kuuki,a „ku” hiragana mögé „u” hiraganát írok.
”E” hosszabbítása: -oneesan, a „ne” hiragana mögé „e” hiraganát írok.
„o” hosszabbítása: -toori, a „to” hiragana után egy „o” hiraganát írok, de van olyan, mint pl. az otoosan ahol a „to” hiragana után „u” hiraganát írunk. Többnyire az „u” hiraganát használják.
Ka-sor:
Ka[ká]:kagi -kulcs
Ki[ki]:eki -állomás,pályaudvar
Ku[ku,kü]:iku -megy
Ke[ké]:ike -kis, mesterséges tó
Ko[ko]:koe -emberi hang
Ha a Ka-sor hiraganáit módosítjuk, a jel felett két kis vonalkával, abból Ga-sor lesz.
ga-sor: ga gi gu ge go
Ga[gá]:gakusei -egyetemista,diák
Gi[gi]:kagi -kulcs
Gu[gu,gü]:kagu -szagol
Ge[gé]:hige -szakáll, bajusz
Go[go]:gohan -ris, étel
Sa-sor:
Sa[szá]:asa -reggel
Shi[si]:ushi -tehén
Su[szu,szü]:sushi -szusi
Se[sze]:seki -köhögés
So[szo]:uso -hazugsá
Ha a sa-sor ugyan úgy módosítjuk, mint a ka-sort akkor za-sor lesz belőle.
Zi nincs csak Ji.
Za[zá]:zaru -szita
Ji[dzsi]: kanji -kandzsi
Zu[zu,zü]:szuzume -veréb
Ze[zé]:kaze -szél
Z[zo]:kazoku -család
Ta-sor:
Ta[tá]:take -bambusz
Chi[csi]:kuchi -száj
Tsu[cu,cü]:tsukue -asztal
Te[té]:tetsu -vas
To[to]:otoko -férfi
És akkor jöjjenek a mássalhangzók hosszabbítása, aminél ugyan az a tény mint a magánhangzóknál.
A mássalhangzó kettőzése a hiraganában kicsinyített „tsu” jellel jelöljük, amelye a kettőzendő mássalhangzó tartalmazó írásjegy előtt ál..
Ha a ta-sor ugyan úgy módosítjuk, mint az előtte lévő hiraganákat akko a D-sor kelletkezik.
Di nincs csak Ji van.
Da[dá]:karada -test
Ji[dzsi]:chijimi összemegy
Zu[zu,zü]:tsuzuku -folytat
De[de,dé]:denwa - telefon
Do[do]:kodomo -gyermek
Na-sor:
Na[ná]:sakana -hal
Ni[ni]:nani -mi
Nu[nu,nü]:inu -kutya
Ne[ne,né]:neko -macska
No[no]:tsuno -szarv
Ha-sor:
Ha[há]:hana -virág
Hi[hi]:hitotsu -egy
Fu[fu,fü, nincs hu]:fune -hajó
He[he,hé]:hei -kerítés
Ho[ho]:hoshi -csillag
Amit még megjegyeznék, amikor hiraganával leírjuk, hogy „Watashi wa” akkor a „wa” hiraganát „ha”-nak írjuk, az az „ha” hiraganának.
Ha a ha-sor módosítjuk úgy ahogy a többit kialakul a ba-sor.
Ba[bá]:tabako -cigaretta
Bi[bi]:kabin váza
Bu[bu,bü]:shinbun -újság
Be[be,bé]:kabe -fal
Bo[bo]:tonbo -szitakötő
Ha viszont a ha-sor írásjegyek felső jobb sarkában kis kört írunk akkor, az a pa-sorra módosul.
Pa[pá]:shinpai -izgalom, izgulás
Pi[pi]:shinpi -titok
Pu[pu,pü]:seppuku -karakiri
Pe[pe,pé]:ippen -egyszer
Po[po]:Sapporo -Szapporo (város Japánban.)
Ma-sor:
Ma[má]:matsu -erdei fenyő
Mi[mi]:mimi -fül
Mu[mu,mü]:mushi -féreg, bogár
Me[me,mé]:mame -bab
Mo[mo]:nimotsu -poggyász, csomag
Ya-sor:
Ya[já]:yane -tető
Yu[ju,jü]:yuki -hó
Yo[jo]:yonaka -éjszaka
Ra-sor:
Ra[rá]:sakura -cseresznyevirág
Ri[ri]:tori -madár
Ru[ru,rü]:yoru -este
Re[re,ré]:kirei -szép,tiszta
Ro[ro]:furo -fürdő
Továbbiak:
Wa[wá]:watashi -én
N[n]:hon -könyv
O[o]: eiga o miru -filmet néz
Összetett hiraganák:
kya kyu kyo
gya gyu gyo
sha shu sho
ja ju jo
cha chu cho
nya nyu nyo
hya hyu hyo
bya byu byo
pya pyu pyo
mya myu myo
rya ryu ryo
U.I.: Ami a hiraganákra vonatkozik azok a katakanákra is. De egyet jegyezz meg! Idegenszavak, amik nem japán eredetűek, csak katakanával szabad leírni.
A katakanákat megtudod magadtól is tanulni, ha már a hiragana szabályokat tudod, amúgy meg a táblázatról is kitudod következtetni.
1. A hiragana gömbölyded, kerek szótagírás, mellyel a japán eredetű szavakat írják le. 46 szótagjelből és további néhány mellékjelből áll.
2. A katakana szögletes, hegyes szótagírás, mely az angol, német, francia, orosz, lengyel, magyar és más európai eredetű szó lejegyzésére szolgál. A japánok kiemelésre is használják ezt az írást, funkciója hasonló, mint nálunk a dőlt betűs írás. Szintén 46 írásjegyből áll, és mellékjegyekből.
3. A kanji, vagyis képírás, melyet az 5. században vettek át a japánok a kínaiaktól koreai közvetítéssel. Akkoriban Kínában a Han-dinasztia uralkodott, melynek nevét japánul Kan-nak kell ejteni. A kanji szóban a –ji pedig írásjegyet jelent, így a kanji szó jelentése: Han-kori kínai írásjegy. Ebből régebben öt-hatezer is használtak, mára számuk 1858-ra csökkentették. A mindennapi életben körübelül ötszáz kanji ismeretével már lehet újságot olvasni.
És akkor kezdjük a kiejtéssel (használ a táblázatot!):
Magánhangzók:
Japánban csak öt magánhangzó van: a i u e o
Japánban is van hosszú és rövid magánhangzó. Figyelj oda, hogy a hosszú és rövid magánhangzókat helyesen ejtsd, mert lehet az adott szónak, van rövid vagy hosszú magánhangzós megfelelője. Pl: [csizu] ’térkép’ [csízu] sajt. Ejtsd őket minél hosszabban, hosszabban mint a magyarban.
És akkor a magánhangzók:
A[á]:ai -szerelem
I[i]:ie -ház
U[u,ü]: ue -fenn, felette
E[é]:e -kép
O[o]: aoi -kék
Leírom a magánhangzók hosszabbítását is, de hiraganakat nem tudok írni, így hát marad a magyarázat.
”A” hosszabbítása: -okaasan, a „ka” hiragana mögé teszek egy „a” hiraganát amivel meghosszabbítom.
”I” hosszabbítása: -oniiszan, a „ni” hiragana mögé „i” hiraganát írok.
„U” hosszabbítása: -kuuki,a „ku” hiragana mögé „u” hiraganát írok.
”E” hosszabbítása: -oneesan, a „ne” hiragana mögé „e” hiraganát írok.
„o” hosszabbítása: -toori, a „to” hiragana után egy „o” hiraganát írok, de van olyan, mint pl. az otoosan ahol a „to” hiragana után „u” hiraganát írunk. Többnyire az „u” hiraganát használják.
Ka-sor:
Ka[ká]:kagi -kulcs
Ki[ki]:eki -állomás,pályaudvar
Ku[ku,kü]:iku -megy
Ke[ké]:ike -kis, mesterséges tó
Ko[ko]:koe -emberi hang
Ha a Ka-sor hiraganáit módosítjuk, a jel felett két kis vonalkával, abból Ga-sor lesz.
ga-sor: ga gi gu ge go
Ga[gá]:gakusei -egyetemista,diák
Gi[gi]:kagi -kulcs
Gu[gu,gü]:kagu -szagol
Ge[gé]:hige -szakáll, bajusz
Go[go]:gohan -ris, étel
Sa-sor:
Sa[szá]:asa -reggel
Shi[si]:ushi -tehén
Su[szu,szü]:sushi -szusi
Se[sze]:seki -köhögés
So[szo]:uso -hazugsá
Ha a sa-sor ugyan úgy módosítjuk, mint a ka-sort akkor za-sor lesz belőle.
Zi nincs csak Ji.
Za[zá]:zaru -szita
Ji[dzsi]: kanji -kandzsi
Zu[zu,zü]:szuzume -veréb
Ze[zé]:kaze -szél
Z[zo]:kazoku -család
Ta-sor:
Ta[tá]:take -bambusz
Chi[csi]:kuchi -száj
Tsu[cu,cü]:tsukue -asztal
Te[té]:tetsu -vas
To[to]:otoko -férfi
És akkor jöjjenek a mássalhangzók hosszabbítása, aminél ugyan az a tény mint a magánhangzóknál.
A mássalhangzó kettőzése a hiraganában kicsinyített „tsu” jellel jelöljük, amelye a kettőzendő mássalhangzó tartalmazó írásjegy előtt ál..
Ha a ta-sor ugyan úgy módosítjuk, mint az előtte lévő hiraganákat akko a D-sor kelletkezik.
Di nincs csak Ji van.
Da[dá]:karada -test
Ji[dzsi]:chijimi összemegy
Zu[zu,zü]:tsuzuku -folytat
De[de,dé]:denwa - telefon
Do[do]:kodomo -gyermek
Na-sor:
Na[ná]:sakana -hal
Ni[ni]:nani -mi
Nu[nu,nü]:inu -kutya
Ne[ne,né]:neko -macska
No[no]:tsuno -szarv
Ha-sor:
Ha[há]:hana -virág
Hi[hi]:hitotsu -egy
Fu[fu,fü, nincs hu]:fune -hajó
He[he,hé]:hei -kerítés
Ho[ho]:hoshi -csillag
Amit még megjegyeznék, amikor hiraganával leírjuk, hogy „Watashi wa” akkor a „wa” hiraganát „ha”-nak írjuk, az az „ha” hiraganának.
Ha a ha-sor módosítjuk úgy ahogy a többit kialakul a ba-sor.
Ba[bá]:tabako -cigaretta
Bi[bi]:kabin váza
Bu[bu,bü]:shinbun -újság
Be[be,bé]:kabe -fal
Bo[bo]:tonbo -szitakötő
Ha viszont a ha-sor írásjegyek felső jobb sarkában kis kört írunk akkor, az a pa-sorra módosul.
Pa[pá]:shinpai -izgalom, izgulás
Pi[pi]:shinpi -titok
Pu[pu,pü]:seppuku -karakiri
Pe[pe,pé]:ippen -egyszer
Po[po]:Sapporo -Szapporo (város Japánban.)
Ma-sor:
Ma[má]:matsu -erdei fenyő
Mi[mi]:mimi -fül
Mu[mu,mü]:mushi -féreg, bogár
Me[me,mé]:mame -bab
Mo[mo]:nimotsu -poggyász, csomag
Ya-sor:
Ya[já]:yane -tető
Yu[ju,jü]:yuki -hó
Yo[jo]:yonaka -éjszaka
Ra-sor:
Ra[rá]:sakura -cseresznyevirág
Ri[ri]:tori -madár
Ru[ru,rü]:yoru -este
Re[re,ré]:kirei -szép,tiszta
Ro[ro]:furo -fürdő
Továbbiak:
Wa[wá]:watashi -én
N[n]:hon -könyv
O[o]: eiga o miru -filmet néz
Összetett hiraganák:
kya kyu kyo
gya gyu gyo
sha shu sho
ja ju jo
cha chu cho
nya nyu nyo
hya hyu hyo
bya byu byo
pya pyu pyo
mya myu myo
rya ryu ryo
U.I.: Ami a hiraganákra vonatkozik azok a katakanákra is. De egyet jegyezz meg! Idegenszavak, amik nem japán eredetűek, csak katakanával szabad leírni.
A katakanákat megtudod magadtól is tanulni, ha már a hiragana szabályokat tudod, amúgy meg a táblázatról is kitudod következtetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése