[Elnézést, elnézést!T_T Tudom, sokára hoztam meg a harmadik részt, csak kicsit el vagyok mostanába havazva. =/ Tegnap voltam Westendben, és láttam két Lolitát, áááh gyönyörűek voltak, és tiszta cuncik, nagyon jó volt látni Lolitákat, teljesen bepörögtem és vidám voltam egész nap. ^_^ *Tudja, tudja, hogy rettentő idióta.:’D*]
A következő dialógusban Emília továbbra is Hiroko tanárnővel beszélget. Közeleg az ebédidő, itt az ideje valami harapnivalóról gondoskodni. De előbb olvasd el a szövegben előforduló új szavakat:
~ji [dzsi]- óra (számnevek után használjuk)
nanji- hány óra van?
juuichi[dzsúicsi]- tizenegy
han- fél, valaminek a fele
juuichiji han- fél tizenkettő
shokudou[sokudó]- ebédlő, menza, étterem
~kai- emelet
ikkai- első emelet
kara- -tól, -től
made- -ig
gozen- délelőtt
juu[dzsú]-tíz
gogo- délután
hachi- nyolc
mainichi[majinicsi]- minden nap, naponta
ga- (az alany partikulája)
yasumi- ünnep, szabadnap, szünet
Hangosan olvasd fel a szöveget, közben figyelj a kiejtésre. Ja, és persze memorizáld.
Sensei, ima nanji desu ka?- Tanárnő, most hány óra van?
Juuichiji han desu.- Fél tizenkettő (van).
Daigaku no shokudou wa doko deus ka?- Hol van az egyetemi menza/étterem?
Asoko desu.- Amott.
Ano tatemono no ikkai desu.- Annak az épületnek az első emeletén/földszintjén.
Shokudou wa nanji kara nanji made desu ka?- Hány órától hány óráig van nyitva a menza?
Gozen juuji kara gogo hachiji made desu. Délelőtt tíztől délután nyolcig.
Mainichi desu ka?- Minden nap?
Iie, sou ja arimasen.- Nem, nem minden nap.
Doyoubi to nichiyoubi ga yasumi desu.- A szombat és vasárnap szabad./ Szombaton és vasárnapon zárva./
A párbeszéd első kérdése az időpontra vonatkozott:
Ima nanji desu ka?- Hány óra van most?
Az óra meghatározásához szükséges a tőszámnevek ismerete. Ezek a nanji kifejezésben a nan kérdő névmás helyére illesztjük; (nan „hány”, ji „óra”), például ichiji „egy óra”.
A dialógusban halhattunk néhány tőszámnevet is.
zero-0 roku-6
ichi-1 hachi-8
ni-2 juu- 10
san-3 juuichi- 11
A dialógusban a napszakok meghatározására is olvashattunk kifejezéseket: gozen „délelőtt”, gogo „délután” (ezeket- a magyarhoz hasonlóan- mindig az adott óra elé helyezzük):
gozen juuji- délelőtt tíz óra
gogo hachiji- délután nyolc óra
Az Ima nanji desu ka? „Most hány óra van?” kérdésre adott válaszban nem szerepel az „óra” szóm a mondat azonban így is értelmes, akárcsak a magyarban.
Juuichi ji han desu.- Fél tizenkettő (van). (Szó szerint: tizenegy és fél)
A japánok általában később kelnek és később fekszenek le, mint mi magyarok. Az iskola is fél kilenckor, vagy kilenckor kezdődik. Ezért tekintik a nyolc órát délutánnak.
A kara… -tól, -től, made..ig szócskák segítségével egy adott időszakot határozhatunk meg, például:
Shokudou wa gozen juuji kara gogo hachiji made desu- Az étterem délelőtt tíztől délután nyolcig van nyitva.
A kara „-tól, -től” az időtartalom kezdetét határozza meg:
juuji kara- tíztől
A made „ig” az idő végét határozza meg)
hachiji made- nyolc óráig
A dialógusban utolsó mondatában egy új partikulával is találkozunk: ga
Doyoubi to nichiyoubi ha yasumi desu- A szombat és a vasárnap szabad
A ga partikula az alanyra utal, vagyis egy adott cselekvésre, történésre, helyzet, állípotra stb. alanyát jelöli.
Következő lecke: Az áruházban
A következő dialógusban Emília továbbra is Hiroko tanárnővel beszélget. Közeleg az ebédidő, itt az ideje valami harapnivalóról gondoskodni. De előbb olvasd el a szövegben előforduló új szavakat:
~ji [dzsi]- óra (számnevek után használjuk)
nanji- hány óra van?
juuichi[dzsúicsi]- tizenegy
han- fél, valaminek a fele
juuichiji han- fél tizenkettő
shokudou[sokudó]- ebédlő, menza, étterem
~kai- emelet
ikkai- első emelet
kara- -tól, -től
made- -ig
gozen- délelőtt
juu[dzsú]-tíz
gogo- délután
hachi- nyolc
mainichi[majinicsi]- minden nap, naponta
ga- (az alany partikulája)
yasumi- ünnep, szabadnap, szünet
Hangosan olvasd fel a szöveget, közben figyelj a kiejtésre. Ja, és persze memorizáld.
Sensei, ima nanji desu ka?- Tanárnő, most hány óra van?
Juuichiji han desu.- Fél tizenkettő (van).
Daigaku no shokudou wa doko deus ka?- Hol van az egyetemi menza/étterem?
Asoko desu.- Amott.
Ano tatemono no ikkai desu.- Annak az épületnek az első emeletén/földszintjén.
Shokudou wa nanji kara nanji made desu ka?- Hány órától hány óráig van nyitva a menza?
Gozen juuji kara gogo hachiji made desu. Délelőtt tíztől délután nyolcig.
Mainichi desu ka?- Minden nap?
Iie, sou ja arimasen.- Nem, nem minden nap.
Doyoubi to nichiyoubi ga yasumi desu.- A szombat és vasárnap szabad./ Szombaton és vasárnapon zárva./
A párbeszéd első kérdése az időpontra vonatkozott:
Ima nanji desu ka?- Hány óra van most?
Az óra meghatározásához szükséges a tőszámnevek ismerete. Ezek a nanji kifejezésben a nan kérdő névmás helyére illesztjük; (nan „hány”, ji „óra”), például ichiji „egy óra”.
A dialógusban halhattunk néhány tőszámnevet is.
zero-0 roku-6
ichi-1 hachi-8
ni-2 juu- 10
san-3 juuichi- 11
A dialógusban a napszakok meghatározására is olvashattunk kifejezéseket: gozen „délelőtt”, gogo „délután” (ezeket- a magyarhoz hasonlóan- mindig az adott óra elé helyezzük):
gozen juuji- délelőtt tíz óra
gogo hachiji- délután nyolc óra
Az Ima nanji desu ka? „Most hány óra van?” kérdésre adott válaszban nem szerepel az „óra” szóm a mondat azonban így is értelmes, akárcsak a magyarban.
Juuichi ji han desu.- Fél tizenkettő (van). (Szó szerint: tizenegy és fél)
A japánok általában később kelnek és később fekszenek le, mint mi magyarok. Az iskola is fél kilenckor, vagy kilenckor kezdődik. Ezért tekintik a nyolc órát délutánnak.
A kara… -tól, -től, made..ig szócskák segítségével egy adott időszakot határozhatunk meg, például:
Shokudou wa gozen juuji kara gogo hachiji made desu- Az étterem délelőtt tíztől délután nyolcig van nyitva.
A kara „-tól, -től” az időtartalom kezdetét határozza meg:
juuji kara- tíztől
A made „ig” az idő végét határozza meg)
hachiji made- nyolc óráig
A dialógusban utolsó mondatában egy új partikulával is találkozunk: ga
Doyoubi to nichiyoubi ha yasumi desu- A szombat és a vasárnap szabad
A ga partikula az alanyra utal, vagyis egy adott cselekvésre, történésre, helyzet, állípotra stb. alanyát jelöli.
Következő lecke: Az áruházban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése