Emília immár a tokiói egyetemen tanul, s itt találkozik japán tanárnőjével, Sakura Hirokoval. Olvassuk el, miről is beszélgetnek, de előbb ismerkedjünk meg a dialógusban előforduló új szavakkal.
koko- itt, helyben
kyoushitsu- osztályterem, előadóterem
soko- ott, azon a helyen
ee kurasu- A csoport, osztály
heya- szoba
doko- hol?
asoko- amott, azon a helyen
toshoshitsu- olvasóterem
tonari (no)- szomszédos
jugyou- előadás, óra, tanítás
nan’youbi- a hét melyik napján? ( Az ’ jel azt jelenti, hogy a szóban a [j] nem lágyít, előtte [n] hangot ejtünk)
getsuyoubi-hétfő
suiyoubi- szerda
kinyoubi- péntek
kaiwa- társalgás, beszélgetés, párbeszéd
sakubun- fogalmazás
kanji- kínai írásjegy
Olvassuk el újra a mondatokat egymás után és mondjuk el hangosan. Ügyelj a helyes kiejtésre!
Sensei, koko wa kyoushitsu desu ka?- Tanárnő, itt van az előadóterem?
Hai, soko wa ee kurasu no kyoushitsu desu.- Igen, ott van az A csoport osztályterem.
Sensei no heya wa doko desu ka?- ÉS hol van a tanárnő szobája?
Asoko desu. Toshoshitsu no tonari desu.- Ott. Az olvasóteremmel szomszédos szoba.
Sensei no jugyou wa nan’youbi desu ka?- A hét mely napjain van óránk a tanárnővel?
Getsuyoubi, suiyoubi, to kin’youbi desu.- Hétfőn, szerdán és pénteken.
Nan no jugyou desu ka?- Ezek milyen órák?
Kaiwa, sakubun to kanji no jugyou desu.- Társalgási gyakorlat, fogalmazás, és kandzsi óra.
Az előző leckében megtanultuk, hogy a sensei kifejezés jelentése „tanár”. Tudjuk azt is, hogy ezt a szót, mint udvariassági formát, a tanár neve mellé illesztjük, például:
Sakura sensei, Sakura tanárnő. A japánok ezt a kifejezést tágabb értelemben „mester” kifejezésként is használják az orvosok, jogászok, művészek és miniszterek neve mellett is. Ezeknek a köztiszteletben álló személyeknek a megszólításánál önállóan is alkalmazzák a sensei szót. A mai párbeszédünkben ez a kifejezés a következő mondatkörnyezetben fordul elő:
Sensei, koko wa kyoushitsu desu ka? Tanárnő kérem, itt van az előadóterem?
A dialógusban találkoztunk egy kérdéssel, amely a hét napjaira vonatkozott: nan’youbi:
Sensei no jugyou wa nan’youbi desu ka?- A hét mely napjain vanna óráink a tanárnővel.
A válasz a következőképpen hangzott:
Getsuyoubi, suiyoubi to kin’youbi desu. Hétfőn, szerdán és pénteken.
Most már tudjuk, hogyan kell érdeklődni a hét napjai felől, s közülük háromnak az elnevezését is megtanultuk:
Getuyoubi „hétfő”, Suiyoubi „szerda” Kin’youbi „péntek”
Az alábbiakban felsoroljuk a hét összes napját. Tanuld meg őket kivülről:
Getsuyoubi- Hétfő
Kayoubi- Kedd
Suiyoubi- Szerda
Mokuyoubi- Csütörtök
Kinyoubi- Péntek
Doyoubi- Szombat
Nichiyoubi- Vasárnap
A dialógusban helyhatározószókkal is találkozunk: koko „itt”, soko „ott”, asoko „amott” és az ezeknek megfelelő kérdőszó: doko „hol?”
A koko, soko, asoko illetve a doko határozószók helyre vonatkoznak:
Koko „itt”- azt a helyet határozza meg, ahol a beszélő tetózkodik.
Soko „ott”- azt a helyet határozza meg, ahol a beszélgetőpartner tartózkodik.
Asoko „amott”- a beszélőtől, illetve a beszélgetőtárstól független távoli helyet határozza meg.
Következő lecke: Hiroko és Emlíia beszélgetése
koko- itt, helyben
kyoushitsu- osztályterem, előadóterem
soko- ott, azon a helyen
ee kurasu- A csoport, osztály
heya- szoba
doko- hol?
asoko- amott, azon a helyen
toshoshitsu- olvasóterem
tonari (no)- szomszédos
jugyou- előadás, óra, tanítás
nan’youbi- a hét melyik napján? ( Az ’ jel azt jelenti, hogy a szóban a [j] nem lágyít, előtte [n] hangot ejtünk)
getsuyoubi-hétfő
suiyoubi- szerda
kinyoubi- péntek
kaiwa- társalgás, beszélgetés, párbeszéd
sakubun- fogalmazás
kanji- kínai írásjegy
Olvassuk el újra a mondatokat egymás után és mondjuk el hangosan. Ügyelj a helyes kiejtésre!
Sensei, koko wa kyoushitsu desu ka?- Tanárnő, itt van az előadóterem?
Hai, soko wa ee kurasu no kyoushitsu desu.- Igen, ott van az A csoport osztályterem.
Sensei no heya wa doko desu ka?- ÉS hol van a tanárnő szobája?
Asoko desu. Toshoshitsu no tonari desu.- Ott. Az olvasóteremmel szomszédos szoba.
Sensei no jugyou wa nan’youbi desu ka?- A hét mely napjain van óránk a tanárnővel?
Getsuyoubi, suiyoubi, to kin’youbi desu.- Hétfőn, szerdán és pénteken.
Nan no jugyou desu ka?- Ezek milyen órák?
Kaiwa, sakubun to kanji no jugyou desu.- Társalgási gyakorlat, fogalmazás, és kandzsi óra.
Az előző leckében megtanultuk, hogy a sensei kifejezés jelentése „tanár”. Tudjuk azt is, hogy ezt a szót, mint udvariassági formát, a tanár neve mellé illesztjük, például:
Sakura sensei, Sakura tanárnő. A japánok ezt a kifejezést tágabb értelemben „mester” kifejezésként is használják az orvosok, jogászok, művészek és miniszterek neve mellett is. Ezeknek a köztiszteletben álló személyeknek a megszólításánál önállóan is alkalmazzák a sensei szót. A mai párbeszédünkben ez a kifejezés a következő mondatkörnyezetben fordul elő:
Sensei, koko wa kyoushitsu desu ka? Tanárnő kérem, itt van az előadóterem?
A dialógusban találkoztunk egy kérdéssel, amely a hét napjaira vonatkozott: nan’youbi:
Sensei no jugyou wa nan’youbi desu ka?- A hét mely napjain vanna óráink a tanárnővel.
A válasz a következőképpen hangzott:
Getsuyoubi, suiyoubi to kin’youbi desu. Hétfőn, szerdán és pénteken.
Most már tudjuk, hogyan kell érdeklődni a hét napjai felől, s közülük háromnak az elnevezését is megtanultuk:
Getuyoubi „hétfő”, Suiyoubi „szerda” Kin’youbi „péntek”
Az alábbiakban felsoroljuk a hét összes napját. Tanuld meg őket kivülről:
Getsuyoubi- Hétfő
Kayoubi- Kedd
Suiyoubi- Szerda
Mokuyoubi- Csütörtök
Kinyoubi- Péntek
Doyoubi- Szombat
Nichiyoubi- Vasárnap
A dialógusban helyhatározószókkal is találkozunk: koko „itt”, soko „ott”, asoko „amott” és az ezeknek megfelelő kérdőszó: doko „hol?”
A koko, soko, asoko illetve a doko határozószók helyre vonatkoznak:
Koko „itt”- azt a helyet határozza meg, ahol a beszélő tetózkodik.
Soko „ott”- azt a helyet határozza meg, ahol a beszélgetőpartner tartózkodik.
Asoko „amott”- a beszélőtől, illetve a beszélgetőtárstól független távoli helyet határozza meg.
Következő lecke: Hiroko és Emlíia beszélgetése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése