És íme a jól megérdemelt harmadik rész, az első leckéből.
Emília, miután megérkezett Japánba, kibérelt egy lakást. A beköltözés után, a helyi szokásoknak megfelelően meglátogatta szomszédait, hogy bemutatkozzon, Apró ajándékot is hozott nekik otthonról. Rövidesen megtudjuk, hogy miaz! Előtte azonban ismerkedjünk meg az új szavakkal, amelyek a következő két párbeszédben fordulnak elő:
ou-hosszú ó
Kobayashi Ichirou-Kobajasi Icsiró (férfi)
donata-ki? (a „dare” udvarias megfelelője)
konnichi( )wa-Jó napot kívánok!
to-(partikula, a moushimasu elé tesszük, mint vonzatot)
moushimasu-hív, nevez (szerénységi alak, csak magunkra modnjuk)
kore kara-mostantól kezdve
o-„o” udvariassági előteg, a magyar „kedves” megfelelője
(o)sewa-törődés, gondozás (az „o” udvariassági előtaggal)
ni-(partikula, a „narimasu” igével együtt szerepel)
narimasu-valamivé válik (vonzata az ige előtt a „ni” partikula)
(o)negai shimasu-kérni (szerény alak)
kochira koso-Részemről a szerencse!
anou-hát, szóval (mondat elején gondolkodás, húzódozást fejez ki)
kore-ez(a beszélúhöz közeli tárgyakra utaló mutató névmás)
hon-csak, csupán
kimochi-érzés, érzelem
hon no kimochi-emlék, egy kis figyelmesség
doumo-ksözönöm (a „doumo” az arigatou gozaimasu rövid, kevésbé udvarias alakja)
nan?-mi, micsoda?(a „nani” rövidebb alakja)
chokoréto-csokoládé
douzo-tessék (átadáskor)
Doumo Arigatou Gozaimasu- Köszönöm Szépen!
watashi no-az én…., az enyém
tsuma-a feleségem
to-és, valamint
kodomo-gyermek, gyerek
Kobayashi Arika-Kobajasi Arika (nő)
musuko-san-valakineka fia
(o)namae-név(ha valakinek a nevét kérdezzük, elé tesszük az „o” tiszteletreméltoságot kifejező előtagot)
Tarou-Táró ( a leggyakoribb japán férfi utónév, mint a magyar János, István)
~kun-(tinédzser korúak vezeték-vagy utóneve után álló megszólító szó)
~sai- kor, … éves (számnevekkel hazsnáljuk)
nansai- hány éves?
Roku sai- hat éves
Ima-most
Shougakkou-[shógakkó] általános iskola, elemi (Japánban hat osztályos)
Ichinensei-[icsinenszei] első osztályos tanuló
Olvassuk ela párbaszedéet, és elemezzük:
(Emília kopogtat az ajtón)
Hai. Donata desu ka?- Igen! Ki az?(kinyítják az ajtót)
San zero ni no Emília desu.- Emíilia a 302-ből.(lakásból)
Konnichi wa- Jó napot kívánok!
Kowachi Emília to moushimasu.-Kovács Emília a nevem/-nak hívnak.
Kora kara osewa ni narimasu.- Ezentól ajánlom magamat az önök figylemébe, gondoskodásba.
Douzo yoroshiku [o]negai shimasu.- Örülök, hogy megismerhetem. Én is ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Anou, kore, hon no kimochi desu.- Ez csak egy apróság, egy figyelmesség.
Doumo- Köszönöm.
Kore wa nan desu ka?- Mi ez?
Chokoreto desu-(Ez) csokoládé.
Hangarí no chokoreto desu.-(Ez) magyar csokoládé.
Douzo- Tessék.
Doumo Arigatou Gozaimasu- Köszönöm Szépen!
Emília-San, watashi no tsuma to kodomo desu- Emília kisasszony, ez a feleségem és a gyerekem.
Kobayashi Aiko desu- Kobayashi Aiko vagyok.
Yoroshiku [o]negai shimasu.- Ajánlom magamat szíves figylemébe.
Musuko-san no onamae wa nan desu ka?- Mi a fia neve?
Tarou desu- Tarónak hívják.
Tarou-kun wa nansai desu ka?-Hány éves Taró?
Roku sai desu- 6 éves.
Ima shougakkou no ichinensei desu.- Most az általános iskola első osztályos tanulója.
Mielőtt rátérnénk a nyelvtani jelenségek magyarázatára, vegyük át még egyszer a szövegben szereplő udvariassági formulákat. Érdemes őket megtanulni kivülről. A japán beszédben rendkívül fontos ezek használata. Vigyázz, ne téveszd összea az udvariassági kifejezéseket.
Konnichi wa- Jó napot kívánok!
Kora kara osewa ni narimasu.- Ezentúl ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Douzo yoroshiku onegai shimasu.- Ajánlom magamat szíves emlékezetébe.
Kochira koso yoroshiku.- Részemről a szerencse! Én is ajánlom magamat szíves emlékezetébe.
Kore, hon no kimochi desu.- Ez csak egy apróság. ( A japánok ajándékozáskor használják. Beköltözéskor általában apró ajándékokkal, édességgel, kávévalm törölközővel, szappannal kedveskednek újdonsült szomszédaiknak.)
Doumo arigatou gozaimasu- Nagyon köszönöm szépen!
Az urvariassági kifejezéseken kívül érdemes megjegyezni a következő kérdéseket is:
Donata desu ka?-Ki az?
Kore wa nan desu ka?- Mi ez?
Nansai desu ka?- Hány éves?
Onamae wa nan desu ka?- Mi a neve?
Az említett kérdéseket kiegészítő kérdéseknek nevezzük, hiszen a részletek megadásával válaszolunk rá. A párbeszéd szövegében a következő két kérdő névmással találkozhatunk: donata „ki?” illetve nan „mi?”, ’hány?”, „milyen?”. Érdemes már most megjegyezni, hogy a ka kérdő partikula az eldöntendő és a kiegészítő kérdésekben egyaránt szerepel.
Mondanivalójuk udvarias hanghordozását a japánok bizonyos főnevek esetében a ~o udvariassági előtag segítségével fejezik ki, pl.: onamae „ az ön vezetékneve”; osewa „az ön gondoskodása, oltalma” stb. A magyarban ennel a „kedves” szó felel meg. Például:
Onamae wa nan deus ka?- Mi a kedves neve? Hogy hívják önt?
Osewa ni narimasu.- Ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Saját nevük esetében nem használjuk az ~o udvariassági előtagot. Ilyenkor azt mondjuk:
Watashi no namae wa… desu.-Az én nevem…
A szövegben szereplő igéket most még a szöbegkörnyezetükben jegyezzük meg, a teljes kifejezéssel együtt:
Kowachi Emília ti moushimasu.- Kovács Emíliának hívnak.
Kore kara [o]sewa ni narimasu.- Ezentúl ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Douzo yoroshiku [o]negai shimasu.- Ajánlom magamat szíves emlékezetébe.
Most pedig foglaljuk össze, mit tanultunk a japán bemutatkozásról!
A párbeszédben három ezzel kapcsolatos kifejezéssel találkoztunk:
Watashi wa… desu.-… vagyok.
to moushimasu.-…-nak hívnak.
Watashi no namae wa…desu.- A nevem…
(Bocsánat, hogy ilyen késön ítam le a haramdik részt. Gomen Nasai.=/)
Emília, miután megérkezett Japánba, kibérelt egy lakást. A beköltözés után, a helyi szokásoknak megfelelően meglátogatta szomszédait, hogy bemutatkozzon, Apró ajándékot is hozott nekik otthonról. Rövidesen megtudjuk, hogy miaz! Előtte azonban ismerkedjünk meg az új szavakkal, amelyek a következő két párbeszédben fordulnak elő:
ou-hosszú ó
Kobayashi Ichirou-Kobajasi Icsiró (férfi)
donata-ki? (a „dare” udvarias megfelelője)
konnichi( )wa-Jó napot kívánok!
to-(partikula, a moushimasu elé tesszük, mint vonzatot)
moushimasu-hív, nevez (szerénységi alak, csak magunkra modnjuk)
kore kara-mostantól kezdve
o-„o” udvariassági előteg, a magyar „kedves” megfelelője
(o)sewa-törődés, gondozás (az „o” udvariassági előtaggal)
ni-(partikula, a „narimasu” igével együtt szerepel)
narimasu-valamivé válik (vonzata az ige előtt a „ni” partikula)
(o)negai shimasu-kérni (szerény alak)
kochira koso-Részemről a szerencse!
anou-hát, szóval (mondat elején gondolkodás, húzódozást fejez ki)
kore-ez(a beszélúhöz közeli tárgyakra utaló mutató névmás)
hon-csak, csupán
kimochi-érzés, érzelem
hon no kimochi-emlék, egy kis figyelmesség
doumo-ksözönöm (a „doumo” az arigatou gozaimasu rövid, kevésbé udvarias alakja)
nan?-mi, micsoda?(a „nani” rövidebb alakja)
chokoréto-csokoládé
douzo-tessék (átadáskor)
Doumo Arigatou Gozaimasu- Köszönöm Szépen!
watashi no-az én…., az enyém
tsuma-a feleségem
to-és, valamint
kodomo-gyermek, gyerek
Kobayashi Arika-Kobajasi Arika (nő)
musuko-san-valakineka fia
(o)namae-név(ha valakinek a nevét kérdezzük, elé tesszük az „o” tiszteletreméltoságot kifejező előtagot)
Tarou-Táró ( a leggyakoribb japán férfi utónév, mint a magyar János, István)
~kun-(tinédzser korúak vezeték-vagy utóneve után álló megszólító szó)
~sai- kor, … éves (számnevekkel hazsnáljuk)
nansai- hány éves?
Roku sai- hat éves
Ima-most
Shougakkou-[shógakkó] általános iskola, elemi (Japánban hat osztályos)
Ichinensei-[icsinenszei] első osztályos tanuló
Olvassuk ela párbaszedéet, és elemezzük:
(Emília kopogtat az ajtón)
Hai. Donata desu ka?- Igen! Ki az?(kinyítják az ajtót)
San zero ni no Emília desu.- Emíilia a 302-ből.(lakásból)
Konnichi wa- Jó napot kívánok!
Kowachi Emília to moushimasu.-Kovács Emília a nevem/-nak hívnak.
Kora kara osewa ni narimasu.- Ezentól ajánlom magamat az önök figylemébe, gondoskodásba.
Douzo yoroshiku [o]negai shimasu.- Örülök, hogy megismerhetem. Én is ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Anou, kore, hon no kimochi desu.- Ez csak egy apróság, egy figyelmesség.
Doumo- Köszönöm.
Kore wa nan desu ka?- Mi ez?
Chokoreto desu-(Ez) csokoládé.
Hangarí no chokoreto desu.-(Ez) magyar csokoládé.
Douzo- Tessék.
Doumo Arigatou Gozaimasu- Köszönöm Szépen!
Emília-San, watashi no tsuma to kodomo desu- Emília kisasszony, ez a feleségem és a gyerekem.
Kobayashi Aiko desu- Kobayashi Aiko vagyok.
Yoroshiku [o]negai shimasu.- Ajánlom magamat szíves figylemébe.
Musuko-san no onamae wa nan desu ka?- Mi a fia neve?
Tarou desu- Tarónak hívják.
Tarou-kun wa nansai desu ka?-Hány éves Taró?
Roku sai desu- 6 éves.
Ima shougakkou no ichinensei desu.- Most az általános iskola első osztályos tanulója.
Mielőtt rátérnénk a nyelvtani jelenségek magyarázatára, vegyük át még egyszer a szövegben szereplő udvariassági formulákat. Érdemes őket megtanulni kivülről. A japán beszédben rendkívül fontos ezek használata. Vigyázz, ne téveszd összea az udvariassági kifejezéseket.
Konnichi wa- Jó napot kívánok!
Kora kara osewa ni narimasu.- Ezentúl ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Douzo yoroshiku onegai shimasu.- Ajánlom magamat szíves emlékezetébe.
Kochira koso yoroshiku.- Részemről a szerencse! Én is ajánlom magamat szíves emlékezetébe.
Kore, hon no kimochi desu.- Ez csak egy apróság. ( A japánok ajándékozáskor használják. Beköltözéskor általában apró ajándékokkal, édességgel, kávévalm törölközővel, szappannal kedveskednek újdonsült szomszédaiknak.)
Doumo arigatou gozaimasu- Nagyon köszönöm szépen!
Az urvariassági kifejezéseken kívül érdemes megjegyezni a következő kérdéseket is:
Donata desu ka?-Ki az?
Kore wa nan desu ka?- Mi ez?
Nansai desu ka?- Hány éves?
Onamae wa nan desu ka?- Mi a neve?
Az említett kérdéseket kiegészítő kérdéseknek nevezzük, hiszen a részletek megadásával válaszolunk rá. A párbeszéd szövegében a következő két kérdő névmással találkozhatunk: donata „ki?” illetve nan „mi?”, ’hány?”, „milyen?”. Érdemes már most megjegyezni, hogy a ka kérdő partikula az eldöntendő és a kiegészítő kérdésekben egyaránt szerepel.
Mondanivalójuk udvarias hanghordozását a japánok bizonyos főnevek esetében a ~o udvariassági előtag segítségével fejezik ki, pl.: onamae „ az ön vezetékneve”; osewa „az ön gondoskodása, oltalma” stb. A magyarban ennel a „kedves” szó felel meg. Például:
Onamae wa nan deus ka?- Mi a kedves neve? Hogy hívják önt?
Osewa ni narimasu.- Ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Saját nevük esetében nem használjuk az ~o udvariassági előtagot. Ilyenkor azt mondjuk:
Watashi no namae wa… desu.-Az én nevem…
A szövegben szereplő igéket most még a szöbegkörnyezetükben jegyezzük meg, a teljes kifejezéssel együtt:
Kowachi Emília ti moushimasu.- Kovács Emíliának hívnak.
Kore kara [o]sewa ni narimasu.- Ezentúl ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Douzo yoroshiku [o]negai shimasu.- Ajánlom magamat szíves emlékezetébe.
Most pedig foglaljuk össze, mit tanultunk a japán bemutatkozásról!
A párbeszédben három ezzel kapcsolatos kifejezéssel találkoztunk:
Watashi wa… desu.-… vagyok.
to moushimasu.-…-nak hívnak.
Watashi no namae wa…desu.- A nevem…
(Bocsánat, hogy ilyen késön ítam le a haramdik részt. Gomen Nasai.=/)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése