JNY- Személyes

Nagyon sajnálom, hogy így elmaradtam, igazéból fogalmam sincs miért! Meglepődtem, hogy szeptemberben írtam utoljára, ami számomra meglepő, mert nem hittem volna, hogy ennyit kimaradtam. Másik idővonalban élhetek.(: Mivel új év kezdődik nem sokára, arra gondoltam, valamivel életet lehelek a blogba is. Alapvető dolgok:

- Hetente új lecke, spontán kanjival
- Saját magam is tovább fejlesztem az eddig leckéimet, amit nem tudom publikálni fogok-e*
- Japán kultúrájával is fogok most már foglalkozni (azaz írok a blogba)
- Ha van bármiféle ötletetek, írjátok meg kommentbe!*w* Köszönöm!^^
Ez alatt bármilyen tippetek lehet amibe a blogba megírhatok, és japánnal kapcsolatos. Lehet anime, zene, gasztronómia, amit szeretnétek. Végül is nektek írom.(:

* A második pont arra vonatkozik, hogy az eddig dialógusokhoz készítettem külön vázlatot. Nem tudom publikálni fogom, vagy sem. Mindenesetre ennek a megírása- mivel nem írtam végig- még eltarthat félévig. Ez idő alatt meggondolom mit teszek velük, de szeretnék tanítani is, személyesen. Aminek természetesen vannak anyagi hátrányai, hol, mikor, mivel, kivel, milyen célból. Természetesen ezek mind felesleges kérdések. ._.''' Mindenesetre meglátom miből mit tudok kihozni. És teljes mértékbe belátom, ha az egyedül tanulás, ráadásul egy blogból nehézkes gyakorló feladatok hiányában. Ezért miután végig írtam az egész blogot a leckékkel, utána jön szerintem egy unpluszultratuning.(: De ez mind -mashouban értendő!

3.LECKE- MÁSODIK RÉSZ

Ebben a dialógusban Terachi úr elhívja Emíliát egy parkba Hanami alkalmából. Mielőtt megismerkednénk a szöveggel ismerjük meg az új szavakat/kifejezéseket:

moshimosi- Halló!(telefon)
konban wa- Jó estét!
genki- egészséges
O-genki desu ka?- Hogy van? Hogy vagy? Hogy szolgál az egészsége?
tomodachi- barát
hanami- cseresznyevirágzás
o-hanami o shimasu(suru)- cseresznyevirágzást néz
issho ni- együtt
ii- jó
ii desu ne- Jaj, de jó!
Ueno- (Tokiói városrész)
kouen-kóen- park
Ueno kouen- Ueno park
aimasu- talákozik
sayounara- Viszontlátásra!

Most pedig a dialógus, amit figyelembe kell igazán venni azok az igék használatai.:) :


Moshimoishi- Halló!
Konban wa- Jó estét!
Yamada desu- Itt Yamada beszél.
Aa,, Yamada-san, konban wa.- Á, Yamada úr, jó estét!
O-genki desu ka?- Jól van? Hogy szolgál az egészsége?
Ee, genki desu.- Igen, egészséges vagyok.
Doyoubi ni tomodachi to o-hanami o shimasu- Szombaton megyek a barátaimmal cseresznyevirágzást nézni
Anna-san mo issho ni ikimasen ka?- Anna, nem jönne el velünk együtt?
Ii desu ne.- Jaj, de jó!
Doko e ikimasu ka?- Hová mennénk?
Ueno kouen desu- Az Ueno parkba.
Nanji desu ka?- Hány órakor?
Ja, juoichiji ni Ueno eki de arimashou.- Akkor találkozzunk 11 órakor az Ueno állomáson?
Wakarimashita- Jó. (Szó szerint: értettem)
Ja, sayounara.- Akkor hát a viszontlátásra!
Sayounara- Viszontlátásra.

A dialógusból újabb udvariassági formákat ismerhettünk meg:

Moshimoshi- Halló! (akkor használjuk, amikor felvesszük a telefont)
Konban wa- Jó estét!
O-genki desu ka?- Hogy van? Hogy vagy? Hogy szolgál az egészsége?
Ee, genki desu- Igen, egészséges vagyok. ( A válaszban a tiszteleti alakot (o) elhagyjuk)
Sayounara- Viszontlátásra!

A szövegben a következő kérdés/javaslat szerepel:

Anna-san mo issho in ikimasen ka?- Anna nem jönne el velünk együtt?

Ebben a javaslatban az ige jelen-jövő idejű alakját használjuk; végződése:
-masen( az ige tagadási alakja). A mondat szerkezete tagadó kérdő mondat.

A következő igalak is szerepelt a szövegbe, még pedig a -mashou végződésűek:

Ja, juuichi ni Ueno eki de aimashou.- Akkor találkozzunk 11-kor az Ueno állomáson.

A -mashou végződés a bizonytalan jövőidőt fejezi ki. Nem feltétlenül biztos, hogy a cselekvés megtörténik a jövőben. Ezt a formát meghívás, javaslat esetében használjuk és többes szám első személyben is.

Következő lecke: Hanami

3.LECKE- ELSŐ RÉSZ

(Deniel hatvan év után frissít! Mik vannak!:D Najó, most már aktiválom magamat..:D *Baka Denny Baka!><*)

Ebben a leckében megtudhatjuk, hogy alakul Emília napirendje Japánban. A zárójelbe írt szavak az igék módosulása nélkül írt változata szerepel.

soshite- és, ezután
shimasu (suru)- csinál
taisou o shimasu [taiszó o shimasz']- tornázik
asagohan- reggeli
itsumo- mindig
pan- kenyér
kouhii [kóhí]- kávé
ie- ház
gurai- körülbelül( időtartalomra utal, megközelítő nagyságot, mennyiséget fezek ki)
arukimasu (aruku)- sétál, gyalogol
de- -val,-vel (például: busszal)
kakarimasu (kakaru)- tart (időben), valamibe kerül
hajimarimasu (hajimaru)- elkezdődik
hirugohan- ebéd
tabemasu (taberu)- eszik
taitei- legtöbbször, különösen, főleg
owarimasu (owaru)- véget ér
tokidoki- néha, időnként
takushii [tak'sí]- taxi
kaerimasu (kaeru)- hazamegy
yoru- éjszaka, este
doko mo- sehol, sehová (tagadáskor)
uchi- ház
benkyou shimasu- tanul
bangohan- vacsára
hon- könyv
yomimasu (yomu)- olvas
goro- körül (időpontra utal)

Figyelmesen olvasd el a dialógust, és olvasd fel hangosan:

Emília-San wa mainchi hachiji ni okimasu.- Emília minden reggel 8 órakor kell fel.
Soshite, taisou o shimasu.- Ezután tornázik.
Asagohan wa itsumo pan to kouhii desu.- A reggeli mindig kenyérből és kávéból áll.
Emília-San wa ie kara eki made juppun gurai arukimasu.- Emília a háztól az állomásig körülbelül 10 percet gyalogol.
Soshite, densha de daigaku e ikimasu.- Ezután villamossal utazik az egyetemre.
Ie kara daigaku made yonjuugofun kakarimasu.- Otthonról az egyetemig az út 45 percig tart.
Jugyou wa gozen kuji ni hajimarimasu.- A tanítás délelőtt kilenc órakor kezdődnek.
Hirugohan wa daigaku no shokudou de tabemasu.- Az ebédet az egyetem menzáján fogyasztja el.
Daigaku wa taitei gogo sanji ni owarimasu.- Az egyetem legtöbbször délután háromkor fejeződik be.
Anna-san wa tokidoki eki kara takushii de kaerimasu.- Anna időnként taxival megy haza az állomásról.
Sanpun gurai desu.- Három percig tart.
Nihyakuen kakarimasu.- 200 jenbe kerül.
Yoru wa doko mo ikimasen.- Este nem megy sehova.
Uchi de Nihongo o benkyou o shimasu.- Otthon japánul tanul.
Bangohan wa tabemasen.- Nem eszik vacsorát.
Tokidoki hon o yomimasu.- Néha könyvet olvas.
Anna-san wa juuniji goro nemasu.- Anna éjfél körül fekszik le aludni.

A szövegben elő alkalommal fordulnak elő az igék tagadó alakjai:

ikimasen- nem megy
tabemasen- nem eszik.

A jelen- jövő idejű ige tagadó alakját tiszteleti formájában úgy képezzük, hogy az igekötőhöz a "~masen" végződést illesztjük, vagyis az állító "~masu" végződést "~masen" tagadó végződésre cseréljük. (Konyha nyelven az ige megmarad, de masu helyet masen van...)

Figyeld meg a mondatokat amelyekben tagadó igealakok szerepelnek:

Yoru wa doko mo ikimasen.- Este nem megy sehová.
Bangohan wa tabemasen.- Nem eszik vacsorát.

A doko (hol?) és a mo (tagadó igealakkal) lesz a doko mo, aminek magyar megfelelője a sehová, sehol.
Doko mo- sehová, sehol

Az előző leckében megtanulhattuk, hogy a doko és az ikimasu kérdőnévmással és az e (irány)partikulával a következő kérdést tehetjük fel:

Doko e ikimasu ka?- Hová megy?

A tagadó mondatva viszont az e partikulát elhagyjuk.

Doko mo ikimasen.

A tagadó mondatokban a határozok, illetve egyéb bővítmények után a wa partikulát használjuk. Figyeleeem~~! A wa partikula az o partikulával együtt sohasem fordulhat elő!
Ezután hasonlítsd össze a tagadó és az állító mondatot. Figyeld meg: az állító mondat partikulája o, a tagadóé wa.

Bangohan o tabemasu- Vacsorát eszik.
Bangohan wa tabemasen.- Nem eszik vacsorát.

A következő mondatokban a de eszközt kifejező partikula szerepel:
( Aki kezdi unni a partikulákat, mint például én, annak elmondhatom, lesz még pár..:D sok..:D..nagy sok!><)

Soshite, densha de daigaku e ikimasu.- Ezután villamossal megy az egyetemre.

Anna-san wa tokidoki eki kara takushii de kaerimasu.- Anna néha az állomástól taxival megy.

A de eszközre irányuló partikula a cselekvés eszközét fejezi ki. Mozgást jelentő igék mellek (például: ikimasu, kimasu, kaerimasu) a közlekedés eszközének kifejezésére mutat rá.

A szövegben előfordult a következő két szó: gurai, gogo. Nagyarul az előbbi azt jelenti: körülbelül, az utóbbi pedig körül. A goro egy körülbelüli időpontot jelent, addig a gurai pedig megközelítő időtartalmat jelöl.

Például:

Anna-san wa ie kara eki made juppun gurai arukimasu.- Anna a háztól az állomásig körülbelül 10 percet gyalogol.

Anna-san wa juuniji goro nemasu.- Anna éjfél körül fekszik le aludni.

A goro szócska használata esetében elhagyjuk a ni időhatározó partikulát.

A párbeszédben kétszer fordul elő a kakarimasu ige, amely az idővel vagy a pénzzel akpcsolatban szerepel. Fordítása kétféleképpen történhet: tart; kerül

Ie kara daigaku made yonjuu gofun kakarimasu.- A háztól az egyetemig 45 percig tart.

Nihyakuen kakarimasu.- 200 yenbe kerül.

A szövegben két suru(shimasu) utótagú szószerkezettel is találkozhatunk.

taisou shimasu- tornizák
benkyou shimasu- tanul

Ezek a kifejezések a taisou (torna), illetve a benkyou (tanulás) főnévből illetve, a shimasu igéből állnak. A shimasu ige főnevekhez kapcsolódva az adott cselekvés végrehajtását jelenti, az a főnevekhez- a szövegkörnyezettől függően- a o partikula segítségével, vagy anélkül kapcsolódik (ehhez a témához a következő leckében még visszatérünk.)

(Nemsokára spontán kanji, amit előre eldöntök, szóval nem spontán!:D Ambivalnes.. Ja és persze.. PAPAA NEE FÉÉLTS NEM LEESZEEK ROSSZ KISLÁÁNY~~! Ezt valaki fordítsa le nekem japánra!:D *Den-Sama bepörgött!*o* *)

SPONTÁN KANJI- HARMADIK RÉSZ

1. Naka, Közepe Valaminek
Japánul: közepe valaminek
Kanji: 中
Kun olvasata: naka
On olvasata: chuu
Vonások száma: 4
Gyök: egy függőleges vonal

2. Nap
Japánul: hi (nap), mainichi (minden nap, naponta)
Kanji: 日
Kun olvasata: hi/bi
On olvasata: nichi, jitsu
Vonások száma: 4
Gyök: 日

2. LECEK- HATODIK RÉSZ

Gomen Nasai Minna-San!^^' Tudom, kicsit elmaradtam.. ezért a mai nap kaptok két leckét és egy spontán kanjit is az elmaradt leckék miatt! Akkor kezdjük!:D

Elérkeztünk az utolsó párbeszédhez. Mielőtt megtudnánk, hová is mint Emília Terachi úrral, vegyük sorra a szavakat:

Kamakura- (város Közép-Japánban)
ekiin- vasutas
wakarimashita (wakaru)-vákárimas'tá- megértettem (ért)
kyuuhyakuen- kilencszáz jen

ne- pozitív értelemben kifejező zárópartikula
nanbansen- melyik vágány?
houmu-hómu-peron
densha- vonat, villamos
e- -ba,-be; -ra, -re (hová? kérdésre felelő helyhatározó partikula)
ikimasu(iku)-ikimász- megy
otoko no hito- férfi
tsugi-cugi- következő
kyuukoo-kjúkó- gyorsvonat
dou itashimashite-dó itasimas'te- Nincs mit.
itsu-icu- mikor?
kimashita (kuru)-kimás'tá- megjöttem/megérkeztem (jön)
sangatsu juugonichi-szangancu dzsúgonicsi- március tizenötödike
hajimete- hadzsimete- előszőr
a- ó, jaj (meglepődést fejez ki)
de- -ban,-ben,-on,-en,-ön (mozgótárgyak esetében)
orimasu (oriru)-orimasz-kiszáll

Olvasd el figyelmesen a dialógust. Emília és Terachi úron kívül szerepel benne egy jegyárusító vasúti dolgozó és egy férfi, aki a peronon várja a vonat érkezését.:

Eki de- az állomáson
Kamakura made o-negai shimasu.- Elnézést, kérek egyet (egy jegyet)
Hai, wakarimashita.- Igen, megértettem.
Ikura desu ka?- Mennyibe kerül?
Kyuuhyakuen desu.- Kilencszáz jen.
Kyuuhyakuen desu ne.- Kilencszáz jen, ugye (igaz)?
Nanbansen desu ka?- Melyik vágányról?
Yonbansen desu.- a negyedikről.
Doumom- Köszönöm.
houmu de- a peronon
Sumimasen.- Elnézést.
Kono densha wa Kamakura e ikimasu ka?- Ez a vonat megy Kamakurába?
Iie. Tsugi no kyuukou desu yo.- Nem. A következő gyors, ez biztos.
Arigatou Gozaimasu.- Köszönöm.
Dou itashimashite- Nincs mit.
densha de- a vonatban
Anna-san wa itsu Nihon e kimashita ka?- Anna, mikor jött Japánban?
Sangatsu juugonichi ni kimashita.- Március tizenötödikén jöttem.
Nihon wa hajimete desu ka?- Először van Japánban?
Hai, sou desu.- Így van.
A, tsugi de orimasu.- Jaj, a következőn leszállunk.
Kamakura desu.- Az már Kamakura.

Érdemes megjegyezni egy igen gyakran használt formulát. mellyel a köszönetre adunk választ:

Arigatou Gozaimasu- Köszönöm
Dou itashimashite- Nincs mit.

A dialógusban két ige szerepelt:

wakarimashita- értettem
kimashita- jöttem

Az ige múlt idejét a japánban úgy képezzük, hogy a jelen-jövő ~masu toldalékot ~mashita toldalékkal helyettesítjük. Mindkét végződés, tehát a ~masu és a ~mashita tiszteleti alakot jelöl.

alszik -nemasu- nemashita
felkel- okimasu- okimashita
megy- ikimasu- ikimashita
kiszáll- orimasu- orimashita

Az ikimasu "megy" és a kimasu "jön" ige mozgást jelentő ige, amely a határozóhoz az e "-ba", "be", "ra", "re" helyhatározói partikulával kapcsolódik.

Kono densha wa Kamakura e ikimasu ka?- Ez a vonat megy Kamakurába?
Itsu Nihon e kimashita ka?- Mikor jött Japánba?

A párbeszédben szerepelt még egy helyhatározó partikula amely a cselekvés helyét határozza meg: de. Jelentése: -ban, -ben, -on,-en, -ön. Mozgó tárgyak esetében használjuk.

Tsugi de orimasu.- A következőn leszállunk.

A szövegben a következő, időt meghatározó kifejezésekkel találkozhattunk:

itsu- mikor?
sangatsu juugonichi- március tizenötödikén (ez esetbe a ni partikula nem kéne??O.o)

Az órát, a hét vagy hónap bizonyos napját jelölő időpontokat a ni (- kor, -án) partikula segítségével adjuk meg.

A japánban a dátum. úgy ahogy a magyarban- a következő sorrendben adjuk meg: év, hónap, nap.

Most pedig ismerkedjünk meg a hónapok elnevezéseivel. Meglátod, az egész gyerekjáték! A hónapok neveit úgy képezzük, hogy a számnevek végére a gatsu [gac'] "hónap" szócskát illesztjük.

ichigatcu- januárt
nigatsu- február
sangatcu- március
shigatsu- április
gogatsu- május
rokugatsu- június
shicigatsu- július
hachigatsu- augusztus
kugatsu- szeptember
juugatsu- október
juuichigatsu- november
juunigatsu- december

A hónap egyes napjainak az elnevezését egy későbbi leckében tanuljuk meg. Egyenlőre jegyezze meg annyit, hogy képzésük többnyire úgy történik hogy a számnevek után a nichi "nap" szócskát illesztjük.

A dialogusban találkoztunk a ne "jó? ugye? igaz?" zárópartikulával, amely a beszélőpartner csodálkozását érzelmeit fejezi ki:

Kyuuhyakuen desu na.- Kilencszáz jen, ugye?

Plusz Segítség!:]

Konnichiwa Minna-San!:]

Gondolom megosztok pár dolgot veletek, amivel remélem, segíthetek is!^^ A minap, újból elkezdtem ráhajtani a japán nyelv tanulásra. Miután nekem egyes dolgok nehezen mennek, elkezdtem jegyzetelni.

Első lépés:
Vegyünk egy kockás füzetet. Jó a vonalas is, de abban nehezebb pontosabban kanjit rajzolni.:] Vagy tedd az amit én; vegyél a Sakurazaka-ban (1500ft) egy Death Note lista..:'D

Második lépés:
Amikor elkezdünk japánt tanulni, pl. a bejegyzéseim segítségével, akkor mindig hangosan kell felolvasni a szöveget! Nekem van hanganyagom, ezért valamilyen szinten könnyebb, bár még nem véltem felfedezni. A lényeg, hogy hangosan olvassuk el az egészet, és amit nem értünk, írjuk le. Én többnyire eddig azt csináltam, hogy mindenféle képpen kiírtam a szótárt. Utána azokat jegyeztem le, amit nem értettem, oda írtam mellé azt a mondatod, és megpróbálom nyelvtanilag helyre rakni. Utána pedig megjegyzést írok rá, valahogy így néz ki az egész:

A "mo" partikula: mo: is, szintén

használata: Sore mo sakura no ki desu. ( Az a fa is egy cseresznyefa.)
FONTOS!: Ha a mo partikula benne van egy rövid, egyszerű mondatban akkor a wa partikula nem kell. Például: mutató névmás + "mo" + tárgy + állítószócska (desu) (+ kérdőpartikula/ka)

A lényege az ilyen jegyzeteknek, hogy a tanfolyam keretein belül, amit a blogon keresztül nektek levezetek, nincsenek benne példák. Annyit írnak, hogy a "mo" egy partikula, és is, szintén jelent! Utána kapunk egy pazar példa mondatot, de nincs levezetve ennek körülményei. Ezért érdemes ezeket leírni, és tanulmányozni a mondatot magyarul és japánul is egyaránt. Remélem segítettem evvel, majd még írok. Nem sokára kaptok spontán kanjit is.:]

2.LECKE-ÖTÖDIK RÉSZ

A most következő párbeszédből megtudod, hol dolgozik és hogyan tölti egy napját Emília szomszédja, Kobayashi Ichirou. Mielőtt azonban meghallgatná a dialógust, ismerkedj meg az új szavakkal:

kaisha- cég, vállalat
dochira- hol? (a doko udvarias megfelelője)
emu tii tii- MTT(egy cég neve)
konpyuutaa- számítógép
hatarakimasu (hataraku)- dolgozik
kuji- kilenc óra
goji- öt óra
maiasa- minden reggel
okimasu(okiru)- felkel
hiruyasumi- ebédszünet
fun-perc
maiban- minden este, esténként
nanji ni- hány órakor?
~ni- -kor (időpontot határoz meg)
nemasu- alszik, aludni megy
juuichiji ni- tizenegy órakor

Olvasd el a dialógust, és figyeld meg a mondatokat:

Kobayashi-San no kaisha wa dochira desu ka?- Melyik cégnél dolgozik, Mobayashi úr?
Emu tii tii desu- Az MTT-ben.
Nan no kaisha desu ka?- Milyen cég az?
Konpyuutaa ni kaisha desu.- Ez egy számítástechnikai cég.
Kobayashi-san wa nanji kara nanji made hatarakimasu ka?- Hány órától meddig dolgozik, Kobayashi úr?
Kuji kara goji made hatarakimasu.- Kilenctől ötig dolgozom.
Maiasa shiciji han ni okimasu.- Minden reggel fél nyolckor kelek.
Hiruyasumi wa juuichiji yonjuugofun made desu.- Az ebédszünet háromnegyed tizenkettőtől negyed kettőig tart.
Maiban nanji ni nemasu ka?- Esténként hány órakor fekszik le aludni?
Juuichi ni nemasu.- Tizenegy órakor megyek aludni.

Az szövegben igei állítmányok szerepeltek, vagyis olyan mondatok, amelyek állítmánya ige. A névszói állítmányokhoz hasonlóan a japán nyelvben az igei állítmányok is a mondat végén állnak.

Kobayashi-san wa juuichiji ni nemasu.- Kobayashi úr tizenegy órakor fekszik le aludni.

Az igei állítmányokkal rendelkező mondatok felépítése a következő:

alany + bővítmények(tárgy, határozók) + igai állítmány

Igei állítmányok esetében a kérdéseket ugyanúgy képezzük, mint a névszói állítmánnyal rendelkező mondatok esetében, vagyis a szórend az állító mondathoz képest nem változik, csupán a mondat végére illesztjük a "ka" kérdő partikulát.

Kobayasi-san wa nanji ni nemasu ka?- Hány órakor megy el Kobayashi úr aludni?

A párbeszédben a következő igék fordulnak elő:

hatarakimasu- dolgozik
okimasu- felkel (az ágyból)
nemasu- lefekszik aludni

A szövegben mindhárom ige "masu" végződéssel, úgynevezett tiszteleti alakban szerepel. A tiszteleti alakot akkor használjuk , ha beszédpartnerünket alig ismerjük, nem tudjuk a nevét. A -masu végződés az ige jelen-jövő idejű alakjára jellemző, és szokványos, naponta ismétlődő cselekvéseket fejez ki.

Maiasa shiciji han ni okimasu.- Minden reggel fél nyolckor kelek.

A japán igéknek nincs személyragjai.

A dialógusban szerepelt a következő kérdés:

Kobayashi-san ni kaisha wa donata desu ka?- Melyik cégnél dolgozik ön, Kobayashi úr?

A dochira kérdő névmás a doko udvarias, tiszteleti megfelelője. Mindkét névmást akkor használjuk, ha ország, cég, oktatási intézmény vagy olyan hely, szervezet iránt érdeklődünk, melyhez a kérdezett személy tartozik.

A Nan no kaisha desu ka? "Melyik cég az?" kérdés nem a cég nevére, hanem a jellegére, szakterületére vonatkozik.

A párbeszédben a napszakok meghatározására a következő kifejezéseket használjuk:

maisa- minden reggel, reggelenként
maiban- minden este, esténként

Az előző fejezetben olvashattuk a következő kérdést: Ima nanji desu ka? "Hány óra van?". A legutóbbi párbeszédben pedig az a kérdés hangzott el: Nanji ni... ka? "Hány órakor?" Emlékszel?

Maiban nanji ni nemasu ka?- Hány órakor fekszik Ön le esténkét?

A dialógusban hallhattuk, hogyan határozzuk meg percnyi pontossággal az órát a fun "perc" szó segítségével:

Hiruyasumi wa juuichiji yonjuufun kara ichiji juugofum made desuu.- Az ebédszünet háromnegyed tizenkettőtől negyed kettőig tart.

Tanuld meg az idő határozást! Egészítsd ki a tőszámneveket a ~ji "óra" utótaggal:

ichiji. egy óra shiciji- hét óra
niji- két óra hachiji- nyolc óra
sanji- három óra kyuuji- kilenc óra
shiji (yonji)- négy óra juuji- tíz óra
goji- öt óra juuichiji- tizenegy óra
rokuji- hat óra juuniji- tizenkét óra

Jegyezd meg a számnevek ~fun "perc" utótagos alakját is. Figyeld meg, hogy egyes számnevek után az utótag hangzása változik! Ismételd!

ippun- 1 perc roppun- 5 perc
nifun- 2 perc shicifun- 7 perc
sanpun- 3 perc happun- 8 perc
yoppun- 4 perc kyuufun- 9 perc
gofun- 5 perc jippun vagy juppun- 10 perc

2.LECKE-NEGYEDIK RÉSZ

A következő dialógusban Emília vásárolni indul az áruházba. A bevásárló körútra Terachi úr is elkíséri. Mielőtt azonban megtudnánk, mit is vettek, ismerkedjünk meg a szövegben előforduló új szavakkal:

depaato[depáto]- áruház
de- -ba, -be, -ban, -ben, -ra, -re, -on, -en-, -ön (helyhatározó partikula)
sumimasen- elnézést, bocsánatot kérek
tokei[tokej, toké]- óra (szerkezet)
uriba- áruosztály, elárusító hely
tokei uriba- óra osztály
ten’in- eladó, bolti dolgozó
go-öt
gokai- negyedik emelet, ötödik szint
~de gozaimasu- van (a desu nagyon udvarias megfelelője)
Suisu[szuisz’]- Svájc
arimasu (aru)- van, található (csak tárgyakkal kapcsolatos)
ikura- Mennyibe kerül? Mi az ára?
yon- négy
sen- ezer
nana-hét
hyaku-száz
en- jen (japán fizetőeszkőz)
o- (a tárgy partikulája)
kudasai- kérem, tessék
onna no hito- nő
saifu- pénztárca
anata- maga, te
wasuremono- elveszett tárgy

Olvasd el a dialógust, és figyeld meg a mondatokat:

Depaato de- Az áruzházban
Sumimasen- Elnézést.
Tokei uriba wa doko desu ka?- Hol van az óra osztály?
Gokai de gozaimasu- A negyedik emeleten.
Doomo- Köszönöm.
Sumimasen- Elnézést.
Sore wa doko no tokie desu ka?- Milyen gyártmányú az az óra? (szó szerint: honnan való az az óra?)
Suisu no desu.- Ez egy svájci óra.
Nihon no tokei ga arimasu ka?- Japán órák (is) vannak?
Hai, kore desu.- Igen, ez egy japán óra.
Ikura desu ka?- Mennyibe kerül?
Yonsen nanahyaku kyuujuu en desu.- Négyezer hétszáz kilencven jen.
Ja, kore o kudasai.- Akkor ezt kérem.
Sumimasen.- Bocsánat.
Kono saifu wa anata no desu ka?- Ez a pénztárca a magáé?
Iie, watasi no ja arimasen.- Nem, ez nem az enyém.
Wasuremono desu.- Akkor ezt elvesztették.
Donata no desu ka?- Kié ez?
Aa, watashi no desu.- Ááh, ez az enyém!
Hai, doozoo.- Tessék.
Arigatou Gozaimasu.- Köszönöm.

A doko „hol?” kérdő névmást akkor használjuk, ha valaminek az erdete, származási helye iránti érdeklődünk. Például:

Sore wa doko na tokei desu ka?- Honnan való (milyen gyártmányú) az az óra?
A válasz a szövegben a következőképpen hangzott:
Suisu no desu.- Ez egy svájci óra.

Amint kiderült, a válaszban már nem ismételtük meg a tokei szót. El is hagyhattuk, mert a mondatkörnyezetből világosan kiderül, miről is van szó. Hasonló helyzet figyelhető meg a következő mondatokban is:

Kono saifu wa anata no desu ka?- Ez a maga pénztárcája?
Iie, watashi no ja arimasen.- Nem, ez nem az enyém.

A no partikula ezekben az esetekben nemcsak a birtokviszony, de a birtokos névmás szerepét is betölti. Így is fordítottunk: enyém.

A dialógusban első alkalommal szerepel az arimasu „van, található” ige:

Nihon no tokei ga arimasu ka?- Japán órák (is) vannak?

Jegyezd meg! Ha a mondatban szerepel az arimasu ige, a mondat alanyát jelentő főnév általában a ga partikulával együtt fordult elő. Valaminek a meglétét jelenti.

A párbeszédben találkoztunk az o tárgyat kifejező partikulával is:

Kore o kudasai.- Ezt kérem.

Az o partikula a mondat tárgyára utal.

Az anata személyes névmás jelentése: „te”, „maga” . Viszonylag ritkán használjuk a japán nyelvben. Ha tudjuk a beszélgetőpartnerünk nevét, akkor név szerint szólítjuk meg.

A dialógusban az árra is rákérdeztünk, mégpedig a következőképpen:

Ikura desu ka?- Mennyibe kerül?
Yonsen nanahyaku kyuujuu en desu.- Négyezer hétszát kilencven jen.

A válaszokban a következő számnevek hangzottak el:
4-yon, 7-nana, 9- kyuu, 100-hyaku, 1000-sen

Most már elmondhatod magadról, hogy az összes japán számjegyet ismeri 1-től 10-ig! Lássuk tehét őket sorba rendezve:

0-zero, rei
1-ichi
2-ni
3-san
4-shi, yon, yo
5-go
6-roku
7-nana, shichi
8-hachi
9-kyuu, ku
10-juu

A 4. 7 és a 9 hangzása a szókörnyezettől függően különböző lehet. Ha például a ji „óra” szócskával szerepelnek együtt, a 4 és a 9 rövidebb formáit használjuk: yoji „négy óra”, illetve kuji „kilenc óra”.

A számnevekben a shi szótag kerülik a japánok, mert az „halált” is jelent. Ezért sokszor kerülik a négyes szám használatát, ahogy mi a 13-as számot.

Ha már ismerjük a számneveket 1-től10-ig, képesek vagyunk az összes többi számnév kifejezésére is.

A módszer nagyon egyszerű, győződj meg róla:

Számnevek 11-től 20-ig:

11-juuichi
12-juuni
13-juusan
14-juuyon
15-juugo
16-juuroku
17-juushici
18-juuhachi
19-juukyuu
20-nijuu

Számnevek 21-től 30-ig:

21-nijuuichi
22-nijuuni
23-nijuusan
24-nijuuyon
25-nijuugo
26-nijuuroku
27-nijuushici
28-nijuuhacji
29-nijuukyuu
30-sanjuu

Számnevek 30-től 2000-ig:

40-yonjuu
50-gojuu
60-rokujuu
70-shicijuu
80-hachijuu
90-kyuujuu
100-hyaku
200-nihyaku
…
1000-sen
2000-nisen
…

Következő lecke: Emília és Kobayashi

Despairs Ray koncert.;]

De barom vagyok emberek!^-^'' Mondjuk, szerintem már mindenki tud róla...:D Szeptember 29.-én jön a Despairs Ray, szóval Barney féle öltözz ki nap. Szóval, szeptemberben mindenki go dizelbee heee.^-^ Ja, meg Versaillest senki se felejtse ugyebár. 

2010.09.18(sat.) 1Rock Club Moscow Russia
19:00/20:00
http://www.one-rock.ru/

2010.09.19(sun.) GlavClub St.Petersburg Russia
19:00/20:00
http://www.glavclub.com/

2010.09.22(wed.) Tavastia Helsinki Finland
18:00/19:30
http://www.tavastiaklubi.fi

2010.09.24(fri.) Backstagehalle Munich Germany
18:00/19:30
http://www.backstage.eu/

2010.09.25(sat.) Zeche Bochum Germany
19:00/20:30
http://www.zeche.com/

2010.09.26(sun.) Columbiaclub Berlin Germany
20:00/21:30
http://www.columbiaclub.de/

2010.09.28(tue.) Progesja Warsaw Poland
19:00/20:00
www.progresja.com

2010.09.29(wed.) Diesel Budapest Hungary
18:00/20:00
http://www.dieselclub.hu/

2010.10.01(fri.) Magazzini Generail Milan Italy
19:00/21:00
http://www.magazzinigenerali.it/

2010.10.02(sat.) La Laiterie Strasbourg France
19:00/20:00
http://www.laiterie.artefact.org/

2010.10.03(sun.) Bataclan Paris France
19:00/20:00
www.le-bataclan.com

A jegy kapható: http://www.eventim.hu/portal/hu/zene/hard_heavy/despairs_ray/204535/performance.html

SPONTÁN KANJI-MÁSODIK RÉSZ

1. NAN, NANI
Japánul: mi, micsoda?
Kanji: 何
Kun olvasata: nani, nan
On olvasata: ka
Vonások száma: 7
Gyök: Az "i" katakanája.

2. FÖLD
Japánul: tsuchi
Kanji:土
Kun olvasata: tsuchi
On olvasata: do
Vonások száma: 3
Gyök: 土

2. LECKE- HARMADIK RÉSZE

[Elnézést, elnézést!T_T Tudom, sokára hoztam meg a harmadik részt, csak kicsit el vagyok mostanába havazva. =/ Tegnap voltam Westendben, és láttam két Lolitát, áááh gyönyörűek voltak, és tiszta cuncik, nagyon jó volt látni Lolitákat, teljesen bepörögtem és vidám voltam egész nap. ^_^ *Tudja, tudja, hogy rettentő idióta.:’D*]

A következő dialógusban Emília továbbra is Hiroko tanárnővel beszélget. Közeleg az ebédidő, itt az ideje valami harapnivalóról gondoskodni. De előbb olvasd el a szövegben előforduló új szavakat:

~ji [dzsi]- óra (számnevek után használjuk)
nanji- hány óra van?
juuichi[dzsúicsi]- tizenegy
han- fél, valaminek a fele
juuichiji han- fél tizenkettő
shokudou[sokudó]- ebédlő, menza, étterem
~kai- emelet
ikkai- első emelet
kara- -tól, -től
made- -ig
gozen- délelőtt
juu[dzsú]-tíz
gogo- délután
hachi- nyolc
mainichi[majinicsi]- minden nap, naponta
ga- (az alany partikulája)
yasumi- ünnep, szabadnap, szünet

Hangosan olvasd fel a szöveget, közben figyelj a kiejtésre. Ja, és persze memorizáld.

Sensei, ima nanji desu ka?- Tanárnő, most hány óra van?
Juuichiji han desu.- Fél tizenkettő (van).
Daigaku no shokudou wa doko deus ka?- Hol van az egyetemi menza/étterem?
Asoko desu.- Amott.
Ano tatemono no ikkai desu.- Annak az épületnek az első emeletén/földszintjén.
Shokudou wa nanji kara nanji made desu ka?- Hány órától hány óráig van nyitva a menza?
Gozen juuji kara gogo hachiji made desu. Délelőtt tíztől délután nyolcig.
Mainichi desu ka?- Minden nap?
Iie, sou ja arimasen.- Nem, nem minden nap.
Doyoubi to nichiyoubi ga yasumi desu.- A szombat és vasárnap szabad./ Szombaton és vasárnapon zárva./

A párbeszéd első kérdése az időpontra vonatkozott:

Ima nanji desu ka?- Hány óra van most?
Az óra meghatározásához szükséges a tőszámnevek ismerete. Ezek a nanji kifejezésben a nan kérdő névmás helyére illesztjük; (nan „hány”, ji „óra”), például ichiji „egy óra”.

A dialógusban halhattunk néhány tőszámnevet is.

zero-0     roku-6
ichi-1       hachi-8
ni-2         juu- 10
san-3      juuichi- 11

A dialógusban a napszakok meghatározására is olvashattunk kifejezéseket: gozen „délelőtt”, gogo „délután” (ezeket- a magyarhoz hasonlóan- mindig az adott óra elé helyezzük):

gozen juuji- délelőtt tíz óra
gogo hachiji- délután nyolc óra

Az Ima nanji desu ka? „Most hány óra van?” kérdésre adott válaszban nem szerepel az „óra” szóm a mondat azonban így is értelmes, akárcsak a magyarban.

Juuichi ji han desu.- Fél tizenkettő (van). (Szó szerint: tizenegy és fél)
A japánok általában később kelnek és később fekszenek le, mint mi magyarok. Az iskola is fél kilenckor, vagy kilenckor kezdődik. Ezért tekintik a nyolc órát délutánnak.

A kara… -tól, -től, made..ig szócskák segítségével egy adott időszakot határozhatunk meg, például:

Shokudou wa gozen juuji kara gogo hachiji made desu- Az étterem délelőtt tíztől délután nyolcig van nyitva.

A kara „-tól, -től” az időtartalom kezdetét határozza meg:
juuji kara- tíztől
A made „ig” az idő végét határozza meg)
hachiji made- nyolc óráig

A dialógusban utolsó mondatában egy új partikulával is találkozunk: ga

Doyoubi to nichiyoubi ha yasumi desu- A szombat és a vasárnap szabad

A ga partikula az alanyra utal, vagyis egy adott cselekvésre, történésre, helyzet, állípotra stb. alanyát jelöli.

Következő lecke: Az áruházban

2. LECKE- MÁSODIK RÉSZE

Emília immár a tokiói egyetemen tanul, s itt találkozik japán tanárnőjével, Sakura Hirokoval. Olvassuk el, miről is beszélgetnek, de előbb ismerkedjünk meg a dialógusban előforduló új szavakkal. 

koko- itt, helyben
kyoushitsu- osztályterem, előadóterem
soko- ott, azon a helyen
ee kurasu- A csoport, osztály
heya- szoba
doko- hol?
asoko- amott, azon a helyen
toshoshitsu- olvasóterem
tonari (no)- szomszédos 
jugyou- előadás, óra, tanítás
nan’youbi- a hét melyik napján? ( Az ’ jel azt jelenti, hogy a szóban a [j] nem lágyít, előtte [n] hangot ejtünk)
getsuyoubi-hétfő
suiyoubi- szerda
kinyoubi- péntek
kaiwa- társalgás, beszélgetés, párbeszéd
sakubun- fogalmazás
kanji- kínai írásjegy

Olvassuk el újra a mondatokat egymás után és mondjuk el hangosan. Ügyelj a helyes kiejtésre!

Sensei, koko wa kyoushitsu desu ka?- Tanárnő, itt van az előadóterem?
Hai, soko wa ee kurasu no kyoushitsu desu.- Igen, ott van az A csoport osztályterem. 
Sensei no heya wa doko desu ka?- ÉS hol van a tanárnő szobája?
Asoko desu. Toshoshitsu no tonari desu.- Ott. Az olvasóteremmel szomszédos szoba.
Sensei no jugyou wa nan’youbi desu ka?- A hét mely napjain van óránk a tanárnővel?
Getsuyoubi, suiyoubi, to kin’youbi desu.- Hétfőn, szerdán és pénteken.
Nan no jugyou desu ka?- Ezek milyen órák?
Kaiwa, sakubun to kanji no jugyou desu.- Társalgási gyakorlat, fogalmazás, és kandzsi óra.

Az előző leckében megtanultuk, hogy a sensei kifejezés jelentése „tanár”. Tudjuk azt is, hogy ezt a szót, mint udvariassági formát, a tanár neve mellé illesztjük, például:

Sakura sensei, Sakura tanárnő. A japánok ezt a kifejezést tágabb értelemben „mester” kifejezésként is használják az orvosok, jogászok, művészek és miniszterek neve mellett is. Ezeknek a köztiszteletben álló személyeknek a megszólításánál önállóan is alkalmazzák a sensei szót. A mai párbeszédünkben ez a kifejezés a következő mondatkörnyezetben fordul elő:

Sensei, koko wa kyoushitsu desu ka? Tanárnő kérem, itt van az előadóterem?

A dialógusban találkoztunk egy kérdéssel, amely a hét napjaira vonatkozott: nan’youbi:

Sensei no jugyou wa nan’youbi desu ka?- A hét mely napjain vanna óráink a tanárnővel.

A válasz a következőképpen hangzott:

Getsuyoubi, suiyoubi to kin’youbi desu. Hétfőn, szerdán és pénteken.

Most már tudjuk, hogyan kell érdeklődni a hét napjai felől, s közülük háromnak az elnevezését is megtanultuk:

Getuyoubi „hétfő”, Suiyoubi „szerda” Kin’youbi „péntek”

Az alábbiakban felsoroljuk a hét összes napját. Tanuld meg őket kivülről:

Getsuyoubi- Hétfő
Kayoubi- Kedd
Suiyoubi- Szerda
Mokuyoubi- Csütörtök
Kinyoubi- Péntek
Doyoubi- Szombat
Nichiyoubi- Vasárnap

A dialógusban helyhatározószókkal is találkozunk: koko „itt”, soko „ott”, asoko „amott” és az ezeknek megfelelő kérdőszó: doko „hol?”

A koko, soko, asoko illetve a doko határozószók helyre vonatkoznak:

Koko „itt”- azt a helyet határozza meg, ahol a beszélő tetózkodik.
Soko „ott”- azt a helyet határozza meg, ahol a beszélgetőpartner tartózkodik.
Asoko „amott”- a beszélőtől, illetve a beszélgetőtárstól független távoli helyet határozza meg.

Következő lecke: Hiroko és Emlíia beszélgetése

Dj Krush Europe Tour 2010!!!(:

DJ Krush Európai Turnén van, egyik ponton tegnap volt, PEN feszten. Mentem én is, csak rosszul lettem a cigi füsttől, amire érzékeny vagyok ( bebasztam.Oo). De nincs baj! Mert Június 3.-án a ZP-ben is megjelenik. Szóval, aki nem volt PEN-en, vagy előbb elment annak van még esélye látni élőben a Sensei-t.^.^ 

Időpontok:

April.22nd : Rocker33 / Stuttgart (Germany)
April.23rd : Karlstorbahnhof / Heidelberg (Germany)
April.24th : PEN festival / Pecs (Hungary)
April.25th : VK* / Bruxelles (Belgium)
April.28th : Bialystok Cultural Center / Bia_ystok (Poland)
April.29th : Electric Ballroom / London (England)
April.30th : L.E.V festival / Gijion (Spain)
May.1st : WUK / Vienna (Austlia)
June.2nd : La Machine du Moulin rouge / Paris (France)
June.3rd : Zold Pardon / Budapest (Hungary) [infó egyenlőre nincs a ZP oldalán ( legalábbis nem találtam), de hamarosan lesz, szerintem.]
June.5th : Synch Festival / Athens (Greece)

Forrás: Dj Krush Hivatalos Oldala

SPONTÁN KANJI-ELSŐ RÉSZ

Ennek a résznek spontán kanji lesz, mivel a nem a tananyag össze kanjiát foglalom össze, hanem a leckék között kisebb bejegyzések lesznek. Így a kanjik tanulása jobban fog menni, és több időt lehet rájuk szakítani. Táblázatokat nem találok, képek pedig nem mindenből vannak, ezért Translate segítségével, bemásolom a kanjikat, és leírom a tulajdonságaikat. Jó tanulást.(:

1. FA
Japánul: ki
Kanji: 木
Kun olvasata: ki
On olvasata: moku, boku
Vonások száma: 4
Gyök: 木

2. HEGY
Japánul: yama
Kanji:山
Kun olvasata: yama
On olvasata: san
Vonások száma: 3
Gyök: 山

3: RIZSFÖLD
Japánul: tanbo
Kanji:田
Kun olvasata: ta/da
On olvasata: den
Vonások száma: 5
Gyök: 田

Következő lecke: Marad az eredeti tervnél! (Egyetem ismertető)

Akinek lenne bármiféle kérdése a kanjikkal kapcsolatosan, az írja meg kommenten.!Arigatou Gozaimasu!(:

2.LECKE-KANJI

Ebben a részben, valamilyen szinten megismerkedhetsz a kanjkkal, de csak azért mert, ez a retek nem ír kanjit. Mert ez egy retek, de megpróbálok táblázatokat szerezni.(:

Gondoltad volna, hogy a japán nyelvben régen 50 000 kanjival, vagyis fogalomjelölő képírással írásjegy volt található? Egy átlagos, felsőfokú végzettségű japán ember ma „mindössze” néhány ezret ismer. Ahhoz, hogy naponta elolvassa a sajtót, elegendő 2000 jegy elsajátítása. A blogon keresztül, ha mindegy jól megy, és tudok táblázatokat szerezni, 300 jegy írását tudod megtanulni. Ez nem is kevés, hiszen így az újságcikkek 50%-át képes leszel megérteni. 

A kanjik eredetileg fogalmak, tárgyakat kifejező rajzok voltak, amelyek az évszázadok, évezredek folyamán egyszerűsödtek. Például a „rizsföld” írásjegye a parcellázott rizsföld rajzából, a „hegy” egy három hegyből álló hegylánc rajzából jött létre. Az írás a japánok esetében művészeti ággá alakult, melynek kalligráfia a neve. A nagy írásművészek egy-egy írásjegyet 50-60 különböző módon képesek leírni.

Az alábbiakban ismerkedjünk meg néhány fogalommal, amelyek megértése nélkül nem kezdhetjük el a kanjik tanulmányozását.O.o:

Összetett írásjegyek, összetételek 
A kanákkal ellentétben a kanjik meghatározott jelentéssel bírnak. A kanjik előfordulhatnak önállóan vagy kapcsolódhatnak más kanjikhoz, s így összetételek hoznak létre. Ezek az összetételek új jelentéssel rendelkeznek.

Olvasatok
A kanjik többségének két különböző olvasata van. Ha a kanji önállóan szerepel, akkor általában japános olvasatát használjuk, ezt a kun olvasatnak nevezzük. Ha több kanji egymás után szerepel, akkor általában a kínaias olvasata szerint ejtjük ki. A kínaias olvasat neve: on. Mindegyik más-más jelentést, illetve jelentésaránylatot hordozhat.

A vonások száma
Minden kanji meghatározott számú ecsetvonással, illetve vonással készül. Egy-egy írásjegy akár 20 vonást is tartalmazhat! A 2000 alapvető írásjegy átlagos vonásszáma körülbelül 10.  

A kanji gyökei vagy kulcsai
A kínai írásjegyek legfontosabb, jelentéssel bíró alapelemeit gyököknek vagy kulcsoknak nevezünk. Összesen 214 gyököt különböztetünk meg. A gyökök ismerete lehetővé teszi a kanjik alaposabb megértését, és a vonalak szerint összeállított kanji-szótárak használatát. A gyök lehet maga az egész írásjegy vagy annak egy része.

A kanji-írás sorrendisége
A vonások írásának sorrendje a helyes japán írás alapfeltétele. Általában balról jobbra és felülről lefelé húzzuk a vonalakat. Fontos szabály még az is, hogy a vízszintes vonalnak általában elsőbbsége van a függőlegeshez képest.

Furigana
A kanji olvasatának hiragana fonetikus átírását az írásjegyek alatt vagy fölött közöljük. Ezt a kicsinyített hiragana átírást furiganának nevezünk. 

Nos ennyit a fogalmakról. A nyelvtanulásba beépített kanjikat nem tudom biztosítani, de mindent megteszek, hogy találjak hozzájuk megfelelő táblázatot magyarázattal együtt.

Következő lecke: Egyetem ismertetés 

2. LECKE- ELSŐ RÉSZE

Az előző leckében megismerkedtünk tanfolyamunk szereplőivel. Hallgassuk most meg Emília és újdonsült ismerőse, Terachi úr beszélgetését, amin éppen a japán fővárosban sétálnak. Séta közben Emília megtudja, hol található az egyetem, ahol japán tanulmányait végzi majd. Mindenekelőtt azonban ismerkedjünk meg a dialógusban előforduló új szavakkal és kifejezésekkel:

sakura- cseresznyevirág
ki- fa
sakura no ki- cseresznyefa
dore- melyik? (főnév nélkül használt kérdő névmás)
sore- az (mutató névmás)
yo- bizony (záró partikula nyomatékosítást fejez ki)
mo- is, szintén
ee- igen, így van (beszélt nyelvi fordulat)
sou- [szó] úgy, úgy mint, ugyanúgy
are- amaz (mutató névmás) 
momo no ki- őszibarack
aa- [á] ó! Nahát! (felkiáltás)
daigaku- egyetem
dono- melyik? (főnévvel együtt használt kérdő névmás)
tatemono- épület
ano- amaz a… (főnévvel együtt használt mutató névmás)
biru- épület, ház (vigyázzunk, ne ejtsük hosszan az i betűt, mert akkor sört [bíru] jelent.) 
ja- [dzsa] akkor, abban az esetben (a beszédtéma lezárását jelenti)
kono- ez a… (főnévvel együtt használt mutató névmás)
hakubutsukan- múzeum 
sono- az a… (főnévvel együtt használt mutató névmás)
eki- vasútállomás

Olvassuk el figylemesen a szöveget:

Terachi-San sakura no ki wa dore desu ka?- Terachi úr, melyik fa a cseresznyefa?
Sore desu yo.- Az az!
Sore mo sakura desu ka?- Az a fa is cseresznyefa?
Ee, kore mo sou desu.- Igen, ez is cseresznyefa.
Are mo sou desu ka? – Az a fa is az?
Iie, are wa momo no ki desu.- Nem, az őszibarackfa.
Aa, sou desu ka?- Nahát! Igen?
Daigaku wa dono tatemono desu ka?- Melyik épület az egyetem?
Ano biru desu yo.- Az az épület (az)!
Ja, kono tatemono wa nan desu ka?- Ez bizony egy múzeum!
Sono biru wa eki desu ka?- Az az épület a vasútállomás?
Hai, sou desu.- Igen, így van.


A párbeszédben a következő mutató névmások fordulnak elő:
Kore, sore, are, dore, kono, sono, ano, dono.

Nézzük meg őket egy kicsit részletesebben:

A japánban a mutató névmásnak négyféle csoportják különböztetjük meg:

1, ko-sor (kore „ez”, kono „ ez a…” főnével együtt használt alak), ezekkel a névmásokkal a beszélőhöz közeli dologra mutatunk rá.

2, so-sor (sore „az”, sono „ az a…” főnével együtt használt alak), ezek a névmások a beszélőtöl kicsit messzebb, beszédpertneréhez közelebb elhelyezkedő dologra utalnak.

3, a-sor (are „amaz”, ano „ amaz a…” főnével együtt használt alak), ezek a névmások a beszélőtöl távol lévő dolgora vonatkozik.

4, do-sor (dore „melyik?”, dono „melyik?” főnével együtt használt alak), ebbe a csoportba tartoznak a kérdő névmások.

A kore, sore, are, dore névmások főnévként funkciónálnak és önállóan szerepelnek, viszont a kono, sono, ano, dono névmásokat mindig főnévvel együtt használjuk, pl:

Kore wa sakura no ki desu.- Ez egy cseresznyefa.
Sakura no ki wa dore desu ka?- Melyik fa a cseresznyefa?
Sono biru wa eki desu.- Az az épület a vasútállomás.  
Daigaku wa dono tatemono desu ka?- Melyik épület az egyetem?

A párbeszédben többször is előfordul a sou[szó] szócska, melynek jelentése „igen”, „így van”. Eldöntendő kérdések válaszaként névszói állítmányú mondatokban gyakori. Például:

Sono biru wa eki desu ka?- Az az épület a vasútállomás?
Hai, sou desu.- Igaz, az a vasútállomás.
Iie, sou ja arimasen.- Nem, az nem a vasútállomás.

Érdemes megjegyezni a nagyon gyakori sou desu ka? „Nahát! Igen?” kifejezést, melyet akkor használunk, ha a partner értésére kivánjuk adni: megértettük, amit mondott. Például:

Are wa momo no ki desu.- Amaz egy őszibarackfa.
Aa, sou desu ka? – Nahát! Igen?

A dialógusban egy új partikulával is találkozhatunk: mo, jelentése „is „szintén”;
Sora mo sakura desu ka?- Az is egy cseresznyefa? 

Szintén a szövegben fordul elő a yo zárópartikula, melyet a mondat végén, a mondanivaló nyomatékosítására használunk, Magyarra legtöbbször nem fordítjuk, néha a „bizony” szó felel meg neki. Ahogy a következő példák is bizonyítják:

Daigaku wa dono tatemono desu ka?- Melyik épület az egyetem?
Ano buri desu yo.- Az az épület az.

Következő lecke: Kanji

Tabániért megőrülnek a japánok!(:

Nemrégiben láthattuk a Fókuszban Tabánit, a Budapesti Japán iskolában. Amiről effektív nem is tudtam, hogy létezik, én nyomi, de annyira édeseeeeek.^w^ A legérdekesebb talán annyi az egészben, hogy egyes tanárok nem is beszélnek magyarul. Emellett ugye a diákok sem beszélik a nyelvet, ami kicsit érdekes, mert, ha országon belül van egy nemzetiségnek iskolája, akkor, hogy hogy, az ország nyelvét nem tanítják? O_O Aki érti, magyarázza el, mert evidens lenne szerintem megtanulni valamilyen szinten a nyelvet, és szerintem akkor a társadalmi életük is könnyebb lenne. Gondolom én..oO

P.S.: Jöttön PEn-re?(:

Rovásírás az Ohayou Nipponban!(:

A Rovás Alapítvány és a Japán Állami Televízió (NHK) közös munkájának eredményeként Japán egyik legnépszerűbb reggeli műsorában, az Ohayou Nyippon-ban került a nagyvilág hírei közé ősi írásunk. A felvételek egyébként a Móricz körtéren található Turulboltban készültek.

Forrás: Kuruc info

1. LECKE- HARMADIK RÉSZ

És íme a jól megérdemelt harmadik rész, az első leckéből. 

Emília, miután megérkezett Japánba, kibérelt egy lakást. A beköltözés után, a helyi szokásoknak megfelelően meglátogatta szomszédait, hogy bemutatkozzon, Apró ajándékot is hozott nekik otthonról. Rövidesen megtudjuk, hogy miaz! Előtte azonban ismerkedjünk meg az új szavakkal, amelyek a következő két párbeszédben fordulnak elő:

ou-hosszú ó
Kobayashi Ichirou-Kobajasi Icsiró (férfi)
donata-ki? (a „dare” udvarias megfelelője) 
konnichi( )wa-Jó napot kívánok!
to-(partikula, a moushimasu elé tesszük, mint vonzatot)
moushimasu-hív, nevez (szerénységi alak, csak magunkra modnjuk)
kore kara-mostantól kezdve 
o-„o” udvariassági előteg, a magyar „kedves” megfelelője
(o)sewa-törődés, gondozás (az „o” udvariassági előtaggal)
ni-(partikula, a „narimasu” igével együtt szerepel)
narimasu-valamivé válik (vonzata az ige előtt a „ni” partikula)
(o)negai shimasu-kérni (szerény alak)
kochira koso-Részemről a szerencse!
anou-hát, szóval (mondat elején gondolkodás, húzódozást fejez ki)
kore-ez(a beszélúhöz közeli tárgyakra utaló mutató névmás)
hon-csak, csupán
kimochi-érzés, érzelem
hon no kimochi-emlék, egy kis figyelmesség
doumo-ksözönöm (a „doumo” az arigatou gozaimasu rövid, kevésbé udvarias alakja)
nan?-mi, micsoda?(a „nani” rövidebb alakja)
chokoréto-csokoládé
douzo-tessék (átadáskor)
Doumo Arigatou Gozaimasu- Köszönöm Szépen!
watashi no-az én…., az enyém
tsuma-a feleségem
to-és, valamint
kodomo-gyermek, gyerek
Kobayashi Arika-Kobajasi Arika (nő)
musuko-san-valakineka fia
(o)namae-név(ha valakinek a nevét kérdezzük, elé tesszük az „o” tiszteletreméltoságot kifejező előtagot)
Tarou-Táró ( a leggyakoribb japán férfi utónév, mint a magyar János, István)
~kun-(tinédzser korúak vezeték-vagy utóneve után álló megszólító szó)
~sai- kor, … éves (számnevekkel hazsnáljuk)
nansai- hány éves?
Roku sai- hat éves
Ima-most 
Shougakkou-[shógakkó] általános iskola, elemi (Japánban hat osztályos)
Ichinensei-[icsinenszei] első osztályos tanuló 

Olvassuk ela párbaszedéet, és elemezzük:
(Emília kopogtat az ajtón)

Hai. Donata desu ka?- Igen! Ki az?(kinyítják az ajtót)
San zero ni no Emília desu.- Emíilia a 302-ből.(lakásból)
Konnichi wa- Jó napot kívánok!
Kowachi Emília to moushimasu.-Kovács Emília a nevem/-nak hívnak.
Kora kara osewa ni narimasu.- Ezentól ajánlom magamat az önök figylemébe, gondoskodásba.
Douzo yoroshiku [o]negai shimasu.- Örülök, hogy megismerhetem. Én is ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Anou, kore, hon no kimochi desu.- Ez csak egy apróság, egy figyelmesség.
Doumo- Köszönöm.
Kore wa nan desu ka?- Mi ez?
Chokoreto desu-(Ez) csokoládé.
Hangarí no chokoreto desu.-(Ez) magyar csokoládé.
Douzo- Tessék.
Doumo Arigatou Gozaimasu- Köszönöm Szépen!
Emília-San, watashi no tsuma to kodomo desu- Emília kisasszony, ez a feleségem és a gyerekem.
Kobayashi Aiko desu- Kobayashi Aiko vagyok.
Yoroshiku [o]negai shimasu.- Ajánlom magamat szíves figylemébe.
Musuko-san no onamae wa nan desu ka?- Mi a fia neve?
Tarou desu- Tarónak hívják.
Tarou-kun wa nansai desu ka?-Hány éves Taró?
Roku sai desu- 6 éves.
Ima shougakkou no ichinensei desu.- Most az általános iskola első osztályos tanulója.

Mielőtt rátérnénk a nyelvtani jelenségek magyarázatára, vegyük át még egyszer a szövegben szereplő udvariassági formulákat. Érdemes őket megtanulni kivülről. A japán beszédben rendkívül fontos ezek használata. Vigyázz, ne téveszd összea az udvariassági kifejezéseket.

Konnichi wa- Jó napot kívánok!
Kora kara osewa ni narimasu.- Ezentúl ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Douzo yoroshiku onegai shimasu.- Ajánlom magamat szíves emlékezetébe.
Kochira koso yoroshiku.- Részemről a szerencse! Én is ajánlom magamat szíves emlékezetébe.
Kore, hon no kimochi desu.- Ez csak egy apróság. ( A japánok ajándékozáskor használják. Beköltözéskor általában apró ajándékokkal, édességgel, kávévalm törölközővel, szappannal kedveskednek újdonsült szomszédaiknak.)
Doumo arigatou gozaimasu- Nagyon köszönöm szépen!
 
Az urvariassági kifejezéseken kívül érdemes megjegyezni a következő kérdéseket is:

Donata desu ka?-Ki az?
Kore wa nan desu ka?- Mi ez?
Nansai desu ka?- Hány éves?
Onamae wa nan desu ka?- Mi a neve?

Az említett kérdéseket kiegészítő kérdéseknek nevezzük, hiszen a részletek megadásával válaszolunk rá. A párbeszéd szövegében a következő két kérdő névmással találkozhatunk: donata „ki?” illetve nan „mi?”, ’hány?”, „milyen?”. Érdemes már most megjegyezni, hogy a ka kérdő partikula az eldöntendő és a kiegészítő kérdésekben egyaránt szerepel. 

Mondanivalójuk udvarias hanghordozását a japánok bizonyos főnevek esetében a ~o udvariassági előtag segítségével fejezik ki, pl.: onamae „ az ön vezetékneve”; osewa „az ön gondoskodása, oltalma” stb. A magyarban ennel a „kedves” szó felel meg. Például:

Onamae wa nan deus ka?- Mi a kedves neve? Hogy hívják önt?
Osewa ni narimasu.- Ajánlom magamat szíves figyelmébe.

Saját nevük esetében nem használjuk az ~o udvariassági előtagot. Ilyenkor azt mondjuk:

Watashi no namae wa… desu.-Az én nevem…

A szövegben szereplő igéket most még a szöbegkörnyezetükben jegyezzük meg, a teljes kifejezéssel együtt:

Kowachi Emília ti moushimasu.- Kovács Emíliának hívnak.
Kore kara [o]sewa ni narimasu.- Ezentúl ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Douzo yoroshiku [o]negai shimasu.- Ajánlom magamat szíves emlékezetébe.

Most pedig foglaljuk össze, mit tanultunk a japán bemutatkozásról!

A párbeszédben három ezzel kapcsolatos kifejezéssel találkoztunk:

Watashi wa… desu.-… vagyok.
to moushimasu.-…-nak hívnak.
Watashi no namae wa…desu.- A nevem… 

(Bocsánat, hogy ilyen késön ítam le a haramdik részt. Gomen Nasai.=/)

Pécsi Egyetemi Napok with Dj Krush

Figyelem, PEN-re fel! Pécsi Egyetemi Napokon, mint külföldi sztár, ott lesz Dj Krush. És persze mind nagyszínpadon fogja tolni. ; ) Mindenki jegyezze: Április 24. 01.45-04:00, Nagyszínpad!

Jegyárak: Április 16-ig diákkal 5200, anélkül 8100 forintért válthatjátok meg a belépőt az eddigi legnagyobb Pécsi Egyetemi Napokra!

A jegy kapható: http://www.eventim.hu/portal/hu/zene/fesztival/pecsi_egyetemi_napok_2010/69132/

Nem tudod ki az a Dj Krush? Akkor adok egy kis löket ismertetőt:

A 2010-es Pécsi Egyetemi Napok rangos fellépőinek sorából is kiemelkedik az instrumentális hip-hop legnagyobb hatású személyisége, a japán DJ Krush. Kis zenetörténelem Pécsett.

Igen ritka, hogy valakinek a fellépésén egyszerre jelenjenek meg a jazz-szakértők, hip hopperek és a borús hangulatú elektronikus zenéket kedvelők is. Az egyik ilyen zenész DJ Krush, akiről magabiztosan jelenthetjük ki, hogy a PEN felhozatalának csúcspontja.
DJ Krush azon kevesek közé tartozik, akit miközben egy műfaj ikonikus alakjának tartanak, nem skatulyázza be magát, és minden egyes lemezénél kitör szubkultúrájából, új elemekkel vegyítve a bevált receptet. 


A japán hip hop egyik úttörőjéről van szó, ám zenéjében ugyanúgy fellelhetőek a jazz elemek, mint a tradicionális japán hangzásvilág, a teljesen széttördelt, absztrakt ritmusok és az ezek elegyéből összeálló sötét, atmoszférikus hangzásvilág. Lemezeihez elismert zenészek seregét hívta segítségül, MC-ktől DJ-ken és énekeseken keresztül különböző fúvós hangszereken játszókig. Dolgozott már együtt DJ Shadow-val és a Coldcuttal, Mos-Deffel vagy az Anti-Pop Consortiummal. 

Krush összetett, ám mégis letisztult hangzásvilágában mindenki mást pécéz ki magának, így megoszlanak a vélemények afelől, hogy őt miért is kell szeretni. Vannak, akik szerint bűn, hogy az MC-k és énekesek elvonják a figyelmet a legizgalmasabb downtempo alapoktól, mások szerint pont az teszi őt igazán naggyá, hogy a zsenialitását ötvözni tudja másokéval. 


Annyi biztos, hogy egy végtelenül finoman válogatott és kevert szettet élhetünk majd át a PEN-en. A sensei különös utazásra visz majd minket lecsupaszított ütemeivel, vagy épp a legsúlyosabb japán hip hop témákkal, a sötéten hömpölygő basszusokkal és a közben harsogó trombitákkal.

1.LECKE- MÁSODIK RÉSZ

Miután tudjuk a hiraganákat, és a katakanákat, ideje belepillantani párbeszédekbe. Eleinte egyszerű, utána kezd egy kicsit komplikáltabb lenni, de nem annyira vészes. A lényege a történetnek, hogy van egy lány, aki kimegy japánba, és persze magyar. Ösztöndíjas emellett. Neki az elhelyezkedését fogjuk olvasni, és tanulni. Effektív az ő példájából kell okulni. Sok sikert a tanuláshoz, menni fog.J 

Mielőtt megismerkednénk a párbeszéddel, ismerjük meg a benne rejlő szavak jelentését:

Sakura Hiroko- Sakura Hiroko (Japán női név, akár csak magyarban, a japánban is a vezetéknév van elől.) 
Terachi Daisuke- Terachi Daisuke (Japán férfinév, DEG buziknak ismerős lehet.[Ł]:’D)
san- a név vagy foglalkozás után álló szó, a magyar úr, asszony, kisasszony megfelelője, nemre való tekintet nélkül. Pl. Kemuri-San: Füst úr (kemuri-füst)
kochira- ő (a beszélőhöz közeli személyre, tárgyra vonatkozik)
wa- (a beszéd témájának partikulája)
Kowachi Emília- Kovács Emília
desu- van, vagy, vagyok, vagyunk, vagytok, vannak (a „da” szócska udvariasabb kifejezése)
hajimemashite [hádzsimemás(i)te]- Örülök, hogy megismerhetem.
Hangarii- Magyarország
 ~jin[dzsin]- ember, személy (ország névhez kapcsolva a nemzetiség elnevezése)
Hangariijin- magyar ember
doozo yoroshiku[jorosiku]- Ajánlomm magamat szíves figyelmébe.
sensei[szenszei]- tanár
ka- (kérdő partikula, a mondat végén van, kérdőjel helyett áll.)
iie- nem
watashi[vátási]- én
ja arimasen- nincs( a „desu” partikula tagadó fomája)
gakusei[gákszéi]- egyetemi hallagtó, diák
hai- igeen
Nihon- Japán
~go- nyelv (az ország nevr után adott ország nyelvét fejezi ki)
Nihongo- japán nyelv
no- (birtokviszonyt kifejező partikula)

Most pediglen olvassuk át a párbestédet, és figyelmesen tanulmányozzuk!:

Ohayoo Gozaimasu- Jó reggel kivánok.
Ohayoo Gozaimasu- Jó reggelt.
Sakura-San, kochira wa Kowachi Emília desu-(Terachi-San mondja Sakura-Sannak.) Ez itt Kovács Emília.
Hajimemashite- Örülök, hogy megismerhetem.
Kowachi Emília desu- Kovács Emília vagyok.
Hangariijin desu- Magyar vagyok.
Doozo yoroshiku- Ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Sakura Hiroko desu.- Sakura Hiroko vagyok.
Doozo yoroshiku- Ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Emília-San wa sensei desu ka?- Emília, Ön tanár?
Iie, watashi wa sensei ja arimasen- Nem, nem vagyok tanár.
Gakusei desu- Egyetemi hallgató (diák) vagyok.
Sakura-San wa sensei desu ka? Sakura asszony, Ön tanár?
Hai, watashi wa sensei desu.-Igen, tanár vagyok.

A párbeszédben hallhatunk pár japán udvariasságot, amire érdemes figyelni:

Ohayoo Gozaimasu- Jó reggelt.
Hajimemashite- Örülök, hogy megismerhetem.(első találkozás alkalmával használjuk)
Doozo yoroshiku- Ajánlom magamat (szíves figyelmébe).


A szövegben szereplő mondatok (kivétel az udvariassági) úgynevezett névszói mondatszerkezetek. Ez azt jelenti, hogy főnivé állítmányuk van, amely egy főnévből és a desu szócskából áll (ez utóbbi a magyar „lenni” ige ragozott alakjának felel meg). A névszói mondatszerkezet felépítése tehát a következő:

alany + névszói állítmány

Watashi wa + sensei + desu

A japán nyelv egyik jellegzetessége a téma partikulája. A wa partikula a főnév, a névmás vagy más partikula után áll, amely után a mondant témája a továbbiakban kifejtésre, kiemelésre kerül.

Vigyázz a „w” két ajakkal képzett ejtésére. Figyelje meg a wa partikulát a következő mondatban: Watashi wa sensei desu – Tanár vagyok.

A partikula itt az jelenti, hogy amondat témája az „én” személyes névmással kifejezett beszélő, vagyis watashi.  

Vegyük sorra a párbeszédben előfordult névszói mondatszerkezeteket:

Kochira wa Kowachi Emília desu – Ez Kovács Emília.
Hangariijin desu. – Magyar vagyok.

A watashi „én” személyes névmás leggyakrabban elhagyható, mint amagyarban is, ha a mondatkörnyezetéből világosan kiderül, kiről van szó.

A párbeszéd utolsó mondatában találkozunk a következő kifejezéssel:

Nihongo no sensei – japán tanárnő

Ez a kifejezés két főbévből áll: Nihongo „japán nyelv” és a sensei „tanár(nő)” melyek a no partikula köt össze. Ez a partikula birtokviszonyt fejez ki, pédánkban: a japán nyelvnek tanárnője. A birtokviszony sorrendje a japánban megegyezik a magyaréval.
 
A japánban a főneveknek nincs, se nemük, se számuk.

Enne megfelelője a sensei főnevet többféleképpen is lefordíthatjuk magyarra: „tanár”, „tanárnő”, „tanárok”, „tamárnők”. A megfelelő fordítást általában a szövegkörnyezet határozza meg. 

A párbeszédben a következő két eldöntendő kérdéssel találkozhattunk:

Emília-san wa sensei desu ka? – Emília (kisasszony), ön tanárnő?
Sakura-san wa sensei desu ka? Sakura asszony, ön tanárnő?

A fenti kérdő mondatok végén mindkét esetben a ka szócska olvasható. A japánban minden kérdést (az eldöntendőt és a kiegészítendő kérdést egyaránt) a mondant végén ka zárópartikulával jelöljük. A japán írásban nem használunk kérdőjelet, mert a kérdés éppen a ka partikula jelzi. Az eldöntendő kérdésekre tagadó vagy állító választ adhatunk.
Lássuk például a lehetséges válaszokat a következő kérdésekre:

Emília-san wa sensei desu ka? – Emíila (kisasszony), ön tanárnő?

Állító válasz: 

Hai, watashi wa sensei desu. – Igen, tanárnő vagyok.

Tagadó válasz:

Iie, watashi wa sensei ja arimasen. – Nem, nem vagyok tanárnő.

Az állító válaszokban a hai „igen” és a desu szócska használjuk állító alakban, tagadó válaszokban pedig a iie „nem” és a desu szavak tagadó alakja: ja arimasen. A ja arimasen formát a beszédben alkamazzuk, amely a dewa arimasen – írott alakból származik.

A japánok a „te” személyes névmást viszonylag ritkán használják. Ha a név szerint ismerik a beszédpartnerüket, akkor inkább a nevükön szólítják. A tisztelet kifejezésére a beszélgetőpartnert illetve harmadik személy iránt a san szócska használják, ami a magyarban az „úr”, „asszony”, „kisasszony”, „fiatal úr” udvarias megszólítáa megfelelője.

Sose használjuk a san négződést saját nevünknél!!!

Pár szó a kiejtésrőla lecke végére:

A nyelvtanulás első szakaszában nagyon fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a hosszú magánhangzók kiejtésére: á í ü é ó (ezeknek effektív egy vonalka kéne, hogy a betű felett legyen, de nekem nincs vonalka ezért ékezettel nyomom.oO). Ezeknek a helytelen, túl rövid kiejtése ugyanis megváltoztathatja a szavak jelentését, illetve egyéb nyelvi félreértéseket okozhat. Ügyelj tehát arra, hogy a hosszú magánhangzókat kb. kétszer annyi ideig ejtsük mint a rövideket. Valamivel hosszabban ejtjük, mint a magyarban.

Versailles turné

Valaki tudja, valaki nem, de nyáron lesz egy Versailles Európa turné. És érdekesség képpen hozzánk is jönnek.: )…Amúgy, meglepő, hogy most ennyien jönnek Magyarországra, japán zenészek közül. No mindegy a lényeg. Július 11-re mindenki szedje össze magát, mert buli lesz.^^

2010.06.27. Moszkva-Toschka
2010.06.29. Helsinki-Travastia
2010.06.30. London-Islington
2010.07.02. Barcelona-Apollo
2010.07.03. Montpellier:Rockstore
2010.07.06. Amszterdam:Bitterzoet
2010.07.07. Köln:Werkstatt
2010.07.09 Hamburg:Knust
2010.07.11 Budapest:Dürer Kert
2010.07.13 Párizs:Trabendo
 

1.LECKE-ELSŐ RÉSZ

                                                       Katt a képre a nagyobb méretért!Először is, beszéljünk a három írásjegyfajtáról!

1. A hiragana gömbölyded, kerek szótagírás, mellyel a japán eredetű szavakat írják le. 46 szótagjelből és további néhány mellékjelből áll.

2. A katakana szögletes, hegyes szótagírás, mely az angol, német, francia, orosz, lengyel, magyar és más európai eredetű szó lejegyzésére szolgál. A japánok kiemelésre is használják ezt az írást, funkciója hasonló, mint nálunk a dőlt betűs írás. Szintén 46 írásjegyből áll, és mellékjegyekből.

3. A kanji, vagyis képírás, melyet az 5. században vettek át a japánok a kínaiaktól koreai közvetítéssel. Akkoriban Kínában a Han-dinasztia uralkodott, melynek nevét japánul Kan-nak kell ejteni. A kanji szóban a –ji pedig írásjegyet jelent, így a kanji szó jelentése: Han-kori kínai írásjegy. Ebből régebben öt-hatezer is használtak, mára számuk 1858-ra csökkentették. A mindennapi életben körübelül ötszáz kanji ismeretével már lehet újságot olvasni. 

És akkor kezdjük a kiejtéssel (használ a táblázatot!):

Magánhangzók:

Japánban csak öt magánhangzó van: a i u e o

Japánban is van hosszú és rövid magánhangzó. Figyelj oda, hogy a hosszú és rövid magánhangzókat helyesen ejtsd, mert lehet az adott szónak, van rövid vagy hosszú magánhangzós megfelelője. Pl: [csizu] ’térkép’ [csízu] sajt. Ejtsd őket minél hosszabban, hosszabban mint a magyarban. 
 
És akkor a magánhangzók:
A[á]:ai -szerelem
I[i]:ie -ház 
U[u,ü]: ue -fenn, felette
E[é]:e -kép
O[o]: aoi -kék

Leírom a magánhangzók hosszabbítását is, de hiraganakat nem tudok írni, így hát marad a magyarázat.  

”A” hosszabbítása: -okaasan, a „ka” hiragana mögé teszek egy „a” hiraganát amivel meghosszabbítom. 
”I” hosszabbítása: -oniiszan, a „ni” hiragana mögé „i” hiraganát írok.
„U” hosszabbítása: -kuuki,a „ku” hiragana mögé „u” hiraganát írok.
”E” hosszabbítása: -oneesan, a „ne” hiragana mögé „e” hiraganát írok.
„o” hosszabbítása: -toori, a „to” hiragana után egy „o” hiraganát írok, de van olyan, mint pl. az otoosan ahol a „to” hiragana után „u” hiraganát írunk. Többnyire az „u” hiraganát használják.

Ka-sor:
Ka[ká]:kagi -kulcs  
Ki[ki]:eki -állomás,pályaudvar
Ku[ku,kü]:iku -megy
Ke[ké]:ike -kis, mesterséges tó
Ko[ko]:koe -emberi hang

Ha a Ka-sor hiraganáit módosítjuk, a jel felett két kis vonalkával, abból Ga-sor lesz.
ga-sor: ga gi gu ge go

Ga[gá]:gakusei -egyetemista,diák
Gi[gi]:kagi -kulcs
Gu[gu,gü]:kagu -szagol
Ge[gé]:hige -szakáll, bajusz
Go[go]:gohan -ris, étel

Sa-sor:
Sa[szá]:asa -reggel
Shi[si]:ushi -tehén
Su[szu,szü]:sushi -szusi
Se[sze]:seki -köhögés
So[szo]:uso -hazugsá

Ha a sa-sor ugyan úgy módosítjuk, mint a ka-sort akkor za-sor lesz belőle.
Zi nincs csak Ji.

Za[zá]:zaru -szita
Ji[dzsi]: kanji -kandzsi
Zu[zu,zü]:szuzume -veréb
Ze[zé]:kaze -szél
Z[zo]:kazoku -család

Ta-sor:
Ta[tá]:take -bambusz
Chi[csi]:kuchi -száj
Tsu[cu,cü]:tsukue -asztal
Te[té]:tetsu -vas
To[to]:otoko -férfi

És akkor jöjjenek a mássalhangzók hosszabbítása, aminél ugyan az a tény mint a magánhangzóknál. 

A mássalhangzó kettőzése a hiraganában kicsinyített „tsu” jellel jelöljük, amelye a kettőzendő mássalhangzó tartalmazó írásjegy előtt ál..

Ha a ta-sor ugyan úgy módosítjuk, mint az előtte lévő hiraganákat akko a D-sor kelletkezik.
Di nincs csak Ji van.

Da[dá]:karada -test
Ji[dzsi]:chijimi összemegy
Zu[zu,zü]:tsuzuku -folytat
De[de,dé]:denwa - telefon
Do[do]:kodomo -gyermek

Na-sor:
Na[ná]:sakana -hal
Ni[ni]:nani -mi
Nu[nu,nü]:inu -kutya
Ne[ne,né]:neko -macska
No[no]:tsuno -szarv

Ha-sor:
Ha[há]:hana -virág
Hi[hi]:hitotsu -egy
Fu[fu,fü, nincs hu]:fune -hajó
He[he,hé]:hei -kerítés
Ho[ho]:hoshi -csillag

Amit még megjegyeznék, amikor hiraganával leírjuk, hogy „Watashi wa” akkor a „wa” hiraganát „ha”-nak írjuk, az az „ha” hiraganának.

Ha a ha-sor módosítjuk úgy ahogy a többit kialakul a ba-sor.

Ba[bá]:tabako -cigaretta
Bi[bi]:kabin váza
Bu[bu,bü]:shinbun -újság
Be[be,bé]:kabe -fal
Bo[bo]:tonbo -szitakötő

Ha viszont a ha-sor írásjegyek felső jobb sarkában kis kört írunk akkor, az a pa-sorra módosul.

Pa[pá]:shinpai -izgalom, izgulás
Pi[pi]:shinpi -titok
Pu[pu,pü]:seppuku -karakiri
Pe[pe,pé]:ippen -egyszer
Po[po]:Sapporo -Szapporo (város Japánban.)

Ma-sor:
Ma[má]:matsu -erdei fenyő
Mi[mi]:mimi -fül
Mu[mu,mü]:mushi -féreg, bogár
Me[me,mé]:mame -bab
Mo[mo]:nimotsu -poggyász, csomag

Ya-sor:
Ya[já]:yane -tető
Yu[ju,jü]:yuki -hó
Yo[jo]:yonaka -éjszaka

Ra-sor:
Ra[rá]:sakura -cseresznyevirág
Ri[ri]:tori -madár
Ru[ru,rü]:yoru -este
Re[re,ré]:kirei -szép,tiszta
Ro[ro]:furo -fürdő

Továbbiak:
Wa[wá]:watashi -én
N[n]:hon -könyv
O[o]: eiga o miru -filmet néz

Összetett hiraganák:
kya kyu kyo
gya gyu gyo
sha shu sho
ja ju jo
cha chu cho
nya nyu nyo
hya hyu hyo
bya byu byo
pya pyu pyo
mya myu myo
rya ryu ryo

U.I.: Ami a hiraganákra vonatkozik azok a katakanákra is. De egyet jegyezz meg! Idegenszavak, amik nem japán eredetűek, csak katakanával szabad leírni. 
A katakanákat megtudod magadtól is tanulni, ha már a hiragana szabályokat tudod, amúgy meg a táblázatról is kitudod következtetni. 

Előszó

Úgy gondoltam, hogy evvel sok embernek segítek, akik szeretnék megtanulni a Felkelő Nap Országát. Nem régóta tanulom én is a nyelvet, és jó ötletnek találtam, ha összehozom a két hobbimat. A blogolást, és a nyelvtanulást. Havonta szolgálok majd új leckékkel, amiket részletesen megírok. Emellett információkkal is szolgálni fogok Japánról, hiszen a nyelvtanulás mellett nem ért egy kis ország ismeret. Így hát, sok sikert a japán nyelv elsajátításához. : )