1. Naka, Közepe Valaminek
Japánul: közepe valaminek
Kanji: 中
Kun olvasata: naka
On olvasata: chuu
Vonások száma: 4
Gyök: egy függőleges vonal
2. Nap
Japánul: hi (nap), mainichi (minden nap, naponta)
Kanji: 日
Kun olvasata: hi/bi
On olvasata: nichi, jitsu
Vonások száma: 4
Gyök: 日
2010. aug. 11.
2010. aug. 2.
2. LECEK- HATODIK RÉSZ
Gomen Nasai Minna-San!^^' Tudom, kicsit elmaradtam.. ezért a mai nap kaptok két leckét és egy spontán kanjit is az elmaradt leckék miatt! Akkor kezdjük!:D
Elérkeztünk az utolsó párbeszédhez. Mielőtt megtudnánk, hová is mint Emília Terachi úrral, vegyük sorra a szavakat:
Kamakura- (város Közép-Japánban)
ekiin- vasutas
wakarimashita (wakaru)-vákárimas'tá- megértettem (ért)
kyuuhyakuen- kilencszáz jen
Elérkeztünk az utolsó párbeszédhez. Mielőtt megtudnánk, hová is mint Emília Terachi úrral, vegyük sorra a szavakat:
Kamakura- (város Közép-Japánban)
ekiin- vasutas
wakarimashita (wakaru)-vákárimas'tá- megértettem (ért)
kyuuhyakuen- kilencszáz jen
ne- pozitív értelemben kifejező zárópartikula
nanbansen- melyik vágány?
houmu-hómu-peron
densha- vonat, villamos
e- -ba,-be; -ra, -re (hová? kérdésre felelő helyhatározó partikula)
ikimasu(iku)-ikimász- megy
otoko no hito- férfi
tsugi-cugi- következő
kyuukoo-kjúkó- gyorsvonat
dou itashimashite-dó itasimas'te- Nincs mit.
itsu-icu- mikor?
kimashita (kuru)-kimás'tá- megjöttem/megérkeztem (jön)
sangatsu juugonichi-szangancu dzsúgonicsi- március tizenötödike
hajimete- hadzsimete- előszőr
a- ó, jaj (meglepődést fejez ki)
de- -ban,-ben,-on,-en,-ön (mozgótárgyak esetében)
orimasu (oriru)-orimasz-kiszáll
Olvasd el figyelmesen a dialógust. Emília és Terachi úron kívül szerepel benne egy jegyárusító vasúti dolgozó és egy férfi, aki a peronon várja a vonat érkezését.:
Eki de- az állomáson
Kamakura made o-negai shimasu.- Elnézést, kérek egyet (egy jegyet)
Hai, wakarimashita.- Igen, megértettem.
Ikura desu ka?- Mennyibe kerül?
Kyuuhyakuen desu.- Kilencszáz jen.
Kyuuhyakuen desu ne.- Kilencszáz jen, ugye (igaz)?
Nanbansen desu ka?- Melyik vágányról?
Yonbansen desu.- a negyedikről.
Doumom- Köszönöm.
houmu de- a peronon
Sumimasen.- Elnézést.
Kono densha wa Kamakura e ikimasu ka?- Ez a vonat megy Kamakurába?
Iie. Tsugi no kyuukou desu yo.- Nem. A következő gyors, ez biztos.
Arigatou Gozaimasu.- Köszönöm.
Dou itashimashite- Nincs mit.
densha de- a vonatban
Anna-san wa itsu Nihon e kimashita ka?- Anna, mikor jött Japánban?
Sangatsu juugonichi ni kimashita.- Március tizenötödikén jöttem.
Nihon wa hajimete desu ka?- Először van Japánban?
Hai, sou desu.- Így van.
A, tsugi de orimasu.- Jaj, a következőn leszállunk.
Kamakura desu.- Az már Kamakura.
Érdemes megjegyezni egy igen gyakran használt formulát. mellyel a köszönetre adunk választ:
Arigatou Gozaimasu- Köszönöm
Dou itashimashite- Nincs mit.
A dialógusban két ige szerepelt:
wakarimashita- értettem
kimashita- jöttem
Az ige múlt idejét a japánban úgy képezzük, hogy a jelen-jövő ~masu toldalékot ~mashita toldalékkal helyettesítjük. Mindkét végződés, tehát a ~masu és a ~mashita tiszteleti alakot jelöl.
alszik -nemasu- nemashita
felkel- okimasu- okimashita
megy- ikimasu- ikimashita
kiszáll- orimasu- orimashita
Az ikimasu "megy" és a kimasu "jön" ige mozgást jelentő ige, amely a határozóhoz az e "-ba", "be", "ra", "re" helyhatározói partikulával kapcsolódik.
Kono densha wa Kamakura e ikimasu ka?- Ez a vonat megy Kamakurába?
Itsu Nihon e kimashita ka?- Mikor jött Japánba?
A párbeszédben szerepelt még egy helyhatározó partikula amely a cselekvés helyét határozza meg: de. Jelentése: -ban, -ben, -on,-en, -ön. Mozgó tárgyak esetében használjuk.
Tsugi de orimasu.- A következőn leszállunk.
A szövegben a következő, időt meghatározó kifejezésekkel találkozhattunk:
itsu- mikor?
sangatsu juugonichi- március tizenötödikén (ez esetbe a ni partikula nem kéne??O.o)
Az órát, a hét vagy hónap bizonyos napját jelölő időpontokat a ni (- kor, -án) partikula segítségével adjuk meg.
A japánban a dátum. úgy ahogy a magyarban- a következő sorrendben adjuk meg: év, hónap, nap.
Most pedig ismerkedjünk meg a hónapok elnevezéseivel. Meglátod, az egész gyerekjáték! A hónapok neveit úgy képezzük, hogy a számnevek végére a gatsu [gac'] "hónap" szócskát illesztjük.
ichigatcu- januárt
nigatsu- február
sangatcu- március
shigatsu- április
gogatsu- május
rokugatsu- június
shicigatsu- július
hachigatsu- augusztus
kugatsu- szeptember
juugatsu- október
juuichigatsu- november
juunigatsu- december
A hónap egyes napjainak az elnevezését egy későbbi leckében tanuljuk meg. Egyenlőre jegyezze meg annyit, hogy képzésük többnyire úgy történik hogy a számnevek után a nichi "nap" szócskát illesztjük.
A dialogusban találkoztunk a ne "jó? ugye? igaz?" zárópartikulával, amely a beszélőpartner csodálkozását érzelmeit fejezi ki:
Kyuuhyakuen desu na.- Kilencszáz jen, ugye?
nanbansen- melyik vágány?
houmu-hómu-peron
densha- vonat, villamos
e- -ba,-be; -ra, -re (hová? kérdésre felelő helyhatározó partikula)
ikimasu(iku)-ikimász- megy
otoko no hito- férfi
tsugi-cugi- következő
kyuukoo-kjúkó- gyorsvonat
dou itashimashite-dó itasimas'te- Nincs mit.
itsu-icu- mikor?
kimashita (kuru)-kimás'tá- megjöttem/megérkeztem (jön)
sangatsu juugonichi-szangancu dzsúgonicsi- március tizenötödike
hajimete- hadzsimete- előszőr
a- ó, jaj (meglepődést fejez ki)
de- -ban,-ben,-on,-en,-ön (mozgótárgyak esetében)
orimasu (oriru)-orimasz-kiszáll
Olvasd el figyelmesen a dialógust. Emília és Terachi úron kívül szerepel benne egy jegyárusító vasúti dolgozó és egy férfi, aki a peronon várja a vonat érkezését.:
Eki de- az állomáson
Kamakura made o-negai shimasu.- Elnézést, kérek egyet (egy jegyet)
Hai, wakarimashita.- Igen, megértettem.
Ikura desu ka?- Mennyibe kerül?
Kyuuhyakuen desu.- Kilencszáz jen.
Kyuuhyakuen desu ne.- Kilencszáz jen, ugye (igaz)?
Nanbansen desu ka?- Melyik vágányról?
Yonbansen desu.- a negyedikről.
Doumom- Köszönöm.
houmu de- a peronon
Sumimasen.- Elnézést.
Kono densha wa Kamakura e ikimasu ka?- Ez a vonat megy Kamakurába?
Iie. Tsugi no kyuukou desu yo.- Nem. A következő gyors, ez biztos.
Arigatou Gozaimasu.- Köszönöm.
Dou itashimashite- Nincs mit.
densha de- a vonatban
Anna-san wa itsu Nihon e kimashita ka?- Anna, mikor jött Japánban?
Sangatsu juugonichi ni kimashita.- Március tizenötödikén jöttem.
Nihon wa hajimete desu ka?- Először van Japánban?
Hai, sou desu.- Így van.
A, tsugi de orimasu.- Jaj, a következőn leszállunk.
Kamakura desu.- Az már Kamakura.
Érdemes megjegyezni egy igen gyakran használt formulát. mellyel a köszönetre adunk választ:
Arigatou Gozaimasu- Köszönöm
Dou itashimashite- Nincs mit.
A dialógusban két ige szerepelt:
wakarimashita- értettem
kimashita- jöttem
Az ige múlt idejét a japánban úgy képezzük, hogy a jelen-jövő ~masu toldalékot ~mashita toldalékkal helyettesítjük. Mindkét végződés, tehát a ~masu és a ~mashita tiszteleti alakot jelöl.
alszik -nemasu- nemashita
felkel- okimasu- okimashita
megy- ikimasu- ikimashita
kiszáll- orimasu- orimashita
Az ikimasu "megy" és a kimasu "jön" ige mozgást jelentő ige, amely a határozóhoz az e "-ba", "be", "ra", "re" helyhatározói partikulával kapcsolódik.
Kono densha wa Kamakura e ikimasu ka?- Ez a vonat megy Kamakurába?
Itsu Nihon e kimashita ka?- Mikor jött Japánba?
A párbeszédben szerepelt még egy helyhatározó partikula amely a cselekvés helyét határozza meg: de. Jelentése: -ban, -ben, -on,-en, -ön. Mozgó tárgyak esetében használjuk.
Tsugi de orimasu.- A következőn leszállunk.
A szövegben a következő, időt meghatározó kifejezésekkel találkozhattunk:
itsu- mikor?
sangatsu juugonichi- március tizenötödikén (ez esetbe a ni partikula nem kéne??O.o)
Az órát, a hét vagy hónap bizonyos napját jelölő időpontokat a ni (- kor, -án) partikula segítségével adjuk meg.
A japánban a dátum. úgy ahogy a magyarban- a következő sorrendben adjuk meg: év, hónap, nap.
Most pedig ismerkedjünk meg a hónapok elnevezéseivel. Meglátod, az egész gyerekjáték! A hónapok neveit úgy képezzük, hogy a számnevek végére a gatsu [gac'] "hónap" szócskát illesztjük.
ichigatcu- januárt
nigatsu- február
sangatcu- március
shigatsu- április
gogatsu- május
rokugatsu- június
shicigatsu- július
hachigatsu- augusztus
kugatsu- szeptember
juugatsu- október
juuichigatsu- november
juunigatsu- december
A hónap egyes napjainak az elnevezését egy későbbi leckében tanuljuk meg. Egyenlőre jegyezze meg annyit, hogy képzésük többnyire úgy történik hogy a számnevek után a nichi "nap" szócskát illesztjük.
A dialogusban találkoztunk a ne "jó? ugye? igaz?" zárópartikulával, amely a beszélőpartner csodálkozását érzelmeit fejezi ki:
Kyuuhyakuen desu na.- Kilencszáz jen, ugye?
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)