2. LECKE- MÁSODIK RÉSZE

Emília immár a tokiói egyetemen tanul, s itt találkozik japán tanárnőjével, Sakura Hirokoval. Olvassuk el, miről is beszélgetnek, de előbb ismerkedjünk meg a dialógusban előforduló új szavakkal. 

koko- itt, helyben
kyoushitsu- osztályterem, előadóterem
soko- ott, azon a helyen
ee kurasu- A csoport, osztály
heya- szoba
doko- hol?
asoko- amott, azon a helyen
toshoshitsu- olvasóterem
tonari (no)- szomszédos 
jugyou- előadás, óra, tanítás
nan’youbi- a hét melyik napján? ( Az ’ jel azt jelenti, hogy a szóban a [j] nem lágyít, előtte [n] hangot ejtünk)
getsuyoubi-hétfő
suiyoubi- szerda
kinyoubi- péntek
kaiwa- társalgás, beszélgetés, párbeszéd
sakubun- fogalmazás
kanji- kínai írásjegy

Olvassuk el újra a mondatokat egymás után és mondjuk el hangosan. Ügyelj a helyes kiejtésre!

Sensei, koko wa kyoushitsu desu ka?- Tanárnő, itt van az előadóterem?
Hai, soko wa ee kurasu no kyoushitsu desu.- Igen, ott van az A csoport osztályterem. 
Sensei no heya wa doko desu ka?- ÉS hol van a tanárnő szobája?
Asoko desu. Toshoshitsu no tonari desu.- Ott. Az olvasóteremmel szomszédos szoba.
Sensei no jugyou wa nan’youbi desu ka?- A hét mely napjain van óránk a tanárnővel?
Getsuyoubi, suiyoubi, to kin’youbi desu.- Hétfőn, szerdán és pénteken.
Nan no jugyou desu ka?- Ezek milyen órák?
Kaiwa, sakubun to kanji no jugyou desu.- Társalgási gyakorlat, fogalmazás, és kandzsi óra.

Az előző leckében megtanultuk, hogy a sensei kifejezés jelentése „tanár”. Tudjuk azt is, hogy ezt a szót, mint udvariassági formát, a tanár neve mellé illesztjük, például:

Sakura sensei, Sakura tanárnő. A japánok ezt a kifejezést tágabb értelemben „mester” kifejezésként is használják az orvosok, jogászok, művészek és miniszterek neve mellett is. Ezeknek a köztiszteletben álló személyeknek a megszólításánál önállóan is alkalmazzák a sensei szót. A mai párbeszédünkben ez a kifejezés a következő mondatkörnyezetben fordul elő:

Sensei, koko wa kyoushitsu desu ka? Tanárnő kérem, itt van az előadóterem?

A dialógusban találkoztunk egy kérdéssel, amely a hét napjaira vonatkozott: nan’youbi:

Sensei no jugyou wa nan’youbi desu ka?- A hét mely napjain vanna óráink a tanárnővel.

A válasz a következőképpen hangzott:

Getsuyoubi, suiyoubi to kin’youbi desu. Hétfőn, szerdán és pénteken.

Most már tudjuk, hogyan kell érdeklődni a hét napjai felől, s közülük háromnak az elnevezését is megtanultuk:

Getuyoubi „hétfő”, Suiyoubi „szerda” Kin’youbi „péntek”

Az alábbiakban felsoroljuk a hét összes napját. Tanuld meg őket kivülről:

Getsuyoubi- Hétfő
Kayoubi- Kedd
Suiyoubi- Szerda
Mokuyoubi- Csütörtök
Kinyoubi- Péntek
Doyoubi- Szombat
Nichiyoubi- Vasárnap

A dialógusban helyhatározószókkal is találkozunk: koko „itt”, soko „ott”, asoko „amott” és az ezeknek megfelelő kérdőszó: doko „hol?”

A koko, soko, asoko illetve a doko határozószók helyre vonatkoznak:

Koko „itt”- azt a helyet határozza meg, ahol a beszélő tetózkodik.
Soko „ott”- azt a helyet határozza meg, ahol a beszélgetőpartner tartózkodik.
Asoko „amott”- a beszélőtől, illetve a beszélgetőtárstól független távoli helyet határozza meg.

Következő lecke: Hiroko és Emlíia beszélgetése

Dj Krush Europe Tour 2010!!!(:

DJ Krush Európai Turnén van, egyik ponton tegnap volt, PEN feszten. Mentem én is, csak rosszul lettem a cigi füsttől, amire érzékeny vagyok ( bebasztam.Oo). De nincs baj! Mert Június 3.-án a ZP-ben is megjelenik. Szóval, aki nem volt PEN-en, vagy előbb elment annak van még esélye látni élőben a Sensei-t.^.^ 

Időpontok:

April.22nd : Rocker33 / Stuttgart (Germany)
April.23rd : Karlstorbahnhof / Heidelberg (Germany)
April.24th : PEN festival / Pecs (Hungary)
April.25th : VK* / Bruxelles (Belgium)
April.28th : Bialystok Cultural Center / Bia_ystok (Poland)
April.29th : Electric Ballroom / London (England)
April.30th : L.E.V festival / Gijion (Spain)
May.1st : WUK / Vienna (Austlia)
June.2nd : La Machine du Moulin rouge / Paris (France)
June.3rd : Zold Pardon / Budapest (Hungary) [infó egyenlőre nincs a ZP oldalán ( legalábbis nem találtam), de hamarosan lesz, szerintem.]
June.5th : Synch Festival / Athens (Greece)

Forrás: Dj Krush Hivatalos Oldala

SPONTÁN KANJI-ELSŐ RÉSZ

Ennek a résznek spontán kanji lesz, mivel a nem a tananyag össze kanjiát foglalom össze, hanem a leckék között kisebb bejegyzések lesznek. Így a kanjik tanulása jobban fog menni, és több időt lehet rájuk szakítani. Táblázatokat nem találok, képek pedig nem mindenből vannak, ezért Translate segítségével, bemásolom a kanjikat, és leírom a tulajdonságaikat. Jó tanulást.(:

1. FA
Japánul: ki
Kanji: 木
Kun olvasata: ki
On olvasata: moku, boku
Vonások száma: 4
Gyök: 木

2. HEGY
Japánul: yama
Kanji:山
Kun olvasata: yama
On olvasata: san
Vonások száma: 3
Gyök: 山

3: RIZSFÖLD
Japánul: tanbo
Kanji:田
Kun olvasata: ta/da
On olvasata: den
Vonások száma: 5
Gyök: 田

Következő lecke: Marad az eredeti tervnél! (Egyetem ismertető)

Akinek lenne bármiféle kérdése a kanjikkal kapcsolatosan, az írja meg kommenten.!Arigatou Gozaimasu!(:

2.LECKE-KANJI

Ebben a részben, valamilyen szinten megismerkedhetsz a kanjkkal, de csak azért mert, ez a retek nem ír kanjit. Mert ez egy retek, de megpróbálok táblázatokat szerezni.(:

Gondoltad volna, hogy a japán nyelvben régen 50 000 kanjival, vagyis fogalomjelölő képírással írásjegy volt található? Egy átlagos, felsőfokú végzettségű japán ember ma „mindössze” néhány ezret ismer. Ahhoz, hogy naponta elolvassa a sajtót, elegendő 2000 jegy elsajátítása. A blogon keresztül, ha mindegy jól megy, és tudok táblázatokat szerezni, 300 jegy írását tudod megtanulni. Ez nem is kevés, hiszen így az újságcikkek 50%-át képes leszel megérteni. 

A kanjik eredetileg fogalmak, tárgyakat kifejező rajzok voltak, amelyek az évszázadok, évezredek folyamán egyszerűsödtek. Például a „rizsföld” írásjegye a parcellázott rizsföld rajzából, a „hegy” egy három hegyből álló hegylánc rajzából jött létre. Az írás a japánok esetében művészeti ággá alakult, melynek kalligráfia a neve. A nagy írásművészek egy-egy írásjegyet 50-60 különböző módon képesek leírni.

Az alábbiakban ismerkedjünk meg néhány fogalommal, amelyek megértése nélkül nem kezdhetjük el a kanjik tanulmányozását.O.o:

Összetett írásjegyek, összetételek 
A kanákkal ellentétben a kanjik meghatározott jelentéssel bírnak. A kanjik előfordulhatnak önállóan vagy kapcsolódhatnak más kanjikhoz, s így összetételek hoznak létre. Ezek az összetételek új jelentéssel rendelkeznek.

Olvasatok
A kanjik többségének két különböző olvasata van. Ha a kanji önállóan szerepel, akkor általában japános olvasatát használjuk, ezt a kun olvasatnak nevezzük. Ha több kanji egymás után szerepel, akkor általában a kínaias olvasata szerint ejtjük ki. A kínaias olvasat neve: on. Mindegyik más-más jelentést, illetve jelentésaránylatot hordozhat.

A vonások száma
Minden kanji meghatározott számú ecsetvonással, illetve vonással készül. Egy-egy írásjegy akár 20 vonást is tartalmazhat! A 2000 alapvető írásjegy átlagos vonásszáma körülbelül 10.  

A kanji gyökei vagy kulcsai
A kínai írásjegyek legfontosabb, jelentéssel bíró alapelemeit gyököknek vagy kulcsoknak nevezünk. Összesen 214 gyököt különböztetünk meg. A gyökök ismerete lehetővé teszi a kanjik alaposabb megértését, és a vonalak szerint összeállított kanji-szótárak használatát. A gyök lehet maga az egész írásjegy vagy annak egy része.

A kanji-írás sorrendisége
A vonások írásának sorrendje a helyes japán írás alapfeltétele. Általában balról jobbra és felülről lefelé húzzuk a vonalakat. Fontos szabály még az is, hogy a vízszintes vonalnak általában elsőbbsége van a függőlegeshez képest.

Furigana
A kanji olvasatának hiragana fonetikus átírását az írásjegyek alatt vagy fölött közöljük. Ezt a kicsinyített hiragana átírást furiganának nevezünk. 

Nos ennyit a fogalmakról. A nyelvtanulásba beépített kanjikat nem tudom biztosítani, de mindent megteszek, hogy találjak hozzájuk megfelelő táblázatot magyarázattal együtt.

Következő lecke: Egyetem ismertetés 

2. LECKE- ELSŐ RÉSZE

Az előző leckében megismerkedtünk tanfolyamunk szereplőivel. Hallgassuk most meg Emília és újdonsült ismerőse, Terachi úr beszélgetését, amin éppen a japán fővárosban sétálnak. Séta közben Emília megtudja, hol található az egyetem, ahol japán tanulmányait végzi majd. Mindenekelőtt azonban ismerkedjünk meg a dialógusban előforduló új szavakkal és kifejezésekkel:

sakura- cseresznyevirág
ki- fa
sakura no ki- cseresznyefa
dore- melyik? (főnév nélkül használt kérdő névmás)
sore- az (mutató névmás)
yo- bizony (záró partikula nyomatékosítást fejez ki)
mo- is, szintén
ee- igen, így van (beszélt nyelvi fordulat)
sou- [szó] úgy, úgy mint, ugyanúgy
are- amaz (mutató névmás) 
momo no ki- őszibarack
aa- [á] ó! Nahát! (felkiáltás)
daigaku- egyetem
dono- melyik? (főnévvel együtt használt kérdő névmás)
tatemono- épület
ano- amaz a… (főnévvel együtt használt mutató névmás)
biru- épület, ház (vigyázzunk, ne ejtsük hosszan az i betűt, mert akkor sört [bíru] jelent.) 
ja- [dzsa] akkor, abban az esetben (a beszédtéma lezárását jelenti)
kono- ez a… (főnévvel együtt használt mutató névmás)
hakubutsukan- múzeum 
sono- az a… (főnévvel együtt használt mutató névmás)
eki- vasútállomás

Olvassuk el figylemesen a szöveget:

Terachi-San sakura no ki wa dore desu ka?- Terachi úr, melyik fa a cseresznyefa?
Sore desu yo.- Az az!
Sore mo sakura desu ka?- Az a fa is cseresznyefa?
Ee, kore mo sou desu.- Igen, ez is cseresznyefa.
Are mo sou desu ka? – Az a fa is az?
Iie, are wa momo no ki desu.- Nem, az őszibarackfa.
Aa, sou desu ka?- Nahát! Igen?
Daigaku wa dono tatemono desu ka?- Melyik épület az egyetem?
Ano biru desu yo.- Az az épület (az)!
Ja, kono tatemono wa nan desu ka?- Ez bizony egy múzeum!
Sono biru wa eki desu ka?- Az az épület a vasútállomás?
Hai, sou desu.- Igen, így van.


A párbeszédben a következő mutató névmások fordulnak elő:
Kore, sore, are, dore, kono, sono, ano, dono.

Nézzük meg őket egy kicsit részletesebben:

A japánban a mutató névmásnak négyféle csoportják különböztetjük meg:

1, ko-sor (kore „ez”, kono „ ez a…” főnével együtt használt alak), ezekkel a névmásokkal a beszélőhöz közeli dologra mutatunk rá.

2, so-sor (sore „az”, sono „ az a…” főnével együtt használt alak), ezek a névmások a beszélőtöl kicsit messzebb, beszédpertneréhez közelebb elhelyezkedő dologra utalnak.

3, a-sor (are „amaz”, ano „ amaz a…” főnével együtt használt alak), ezek a névmások a beszélőtöl távol lévő dolgora vonatkozik.

4, do-sor (dore „melyik?”, dono „melyik?” főnével együtt használt alak), ebbe a csoportba tartoznak a kérdő névmások.

A kore, sore, are, dore névmások főnévként funkciónálnak és önállóan szerepelnek, viszont a kono, sono, ano, dono névmásokat mindig főnévvel együtt használjuk, pl:

Kore wa sakura no ki desu.- Ez egy cseresznyefa.
Sakura no ki wa dore desu ka?- Melyik fa a cseresznyefa?
Sono biru wa eki desu.- Az az épület a vasútállomás.  
Daigaku wa dono tatemono desu ka?- Melyik épület az egyetem?

A párbeszédben többször is előfordul a sou[szó] szócska, melynek jelentése „igen”, „így van”. Eldöntendő kérdések válaszaként névszói állítmányú mondatokban gyakori. Például:

Sono biru wa eki desu ka?- Az az épület a vasútállomás?
Hai, sou desu.- Igaz, az a vasútállomás.
Iie, sou ja arimasen.- Nem, az nem a vasútállomás.

Érdemes megjegyezni a nagyon gyakori sou desu ka? „Nahát! Igen?” kifejezést, melyet akkor használunk, ha a partner értésére kivánjuk adni: megértettük, amit mondott. Például:

Are wa momo no ki desu.- Amaz egy őszibarackfa.
Aa, sou desu ka? – Nahát! Igen?

A dialógusban egy új partikulával is találkozhatunk: mo, jelentése „is „szintén”;
Sora mo sakura desu ka?- Az is egy cseresznyefa? 

Szintén a szövegben fordul elő a yo zárópartikula, melyet a mondat végén, a mondanivaló nyomatékosítására használunk, Magyarra legtöbbször nem fordítjuk, néha a „bizony” szó felel meg neki. Ahogy a következő példák is bizonyítják:

Daigaku wa dono tatemono desu ka?- Melyik épület az egyetem?
Ano buri desu yo.- Az az épület az.

Következő lecke: Kanji

Tabániért megőrülnek a japánok!(:

Nemrégiben láthattuk a Fókuszban Tabánit, a Budapesti Japán iskolában. Amiről effektív nem is tudtam, hogy létezik, én nyomi, de annyira édeseeeeek.^w^ A legérdekesebb talán annyi az egészben, hogy egyes tanárok nem is beszélnek magyarul. Emellett ugye a diákok sem beszélik a nyelvet, ami kicsit érdekes, mert, ha országon belül van egy nemzetiségnek iskolája, akkor, hogy hogy, az ország nyelvét nem tanítják? O_O Aki érti, magyarázza el, mert evidens lenne szerintem megtanulni valamilyen szinten a nyelvet, és szerintem akkor a társadalmi életük is könnyebb lenne. Gondolom én..oO

P.S.: Jöttön PEn-re?(:

Rovásírás az Ohayou Nipponban!(:

A Rovás Alapítvány és a Japán Állami Televízió (NHK) közös munkájának eredményeként Japán egyik legnépszerűbb reggeli műsorában, az Ohayou Nyippon-ban került a nagyvilág hírei közé ősi írásunk. A felvételek egyébként a Móricz körtéren található Turulboltban készültek.

Forrás: Kuruc info

1. LECKE- HARMADIK RÉSZ

És íme a jól megérdemelt harmadik rész, az első leckéből. 

Emília, miután megérkezett Japánba, kibérelt egy lakást. A beköltözés után, a helyi szokásoknak megfelelően meglátogatta szomszédait, hogy bemutatkozzon, Apró ajándékot is hozott nekik otthonról. Rövidesen megtudjuk, hogy miaz! Előtte azonban ismerkedjünk meg az új szavakkal, amelyek a következő két párbeszédben fordulnak elő:

ou-hosszú ó
Kobayashi Ichirou-Kobajasi Icsiró (férfi)
donata-ki? (a „dare” udvarias megfelelője) 
konnichi( )wa-Jó napot kívánok!
to-(partikula, a moushimasu elé tesszük, mint vonzatot)
moushimasu-hív, nevez (szerénységi alak, csak magunkra modnjuk)
kore kara-mostantól kezdve 
o-„o” udvariassági előteg, a magyar „kedves” megfelelője
(o)sewa-törődés, gondozás (az „o” udvariassági előtaggal)
ni-(partikula, a „narimasu” igével együtt szerepel)
narimasu-valamivé válik (vonzata az ige előtt a „ni” partikula)
(o)negai shimasu-kérni (szerény alak)
kochira koso-Részemről a szerencse!
anou-hát, szóval (mondat elején gondolkodás, húzódozást fejez ki)
kore-ez(a beszélúhöz közeli tárgyakra utaló mutató névmás)
hon-csak, csupán
kimochi-érzés, érzelem
hon no kimochi-emlék, egy kis figyelmesség
doumo-ksözönöm (a „doumo” az arigatou gozaimasu rövid, kevésbé udvarias alakja)
nan?-mi, micsoda?(a „nani” rövidebb alakja)
chokoréto-csokoládé
douzo-tessék (átadáskor)
Doumo Arigatou Gozaimasu- Köszönöm Szépen!
watashi no-az én…., az enyém
tsuma-a feleségem
to-és, valamint
kodomo-gyermek, gyerek
Kobayashi Arika-Kobajasi Arika (nő)
musuko-san-valakineka fia
(o)namae-név(ha valakinek a nevét kérdezzük, elé tesszük az „o” tiszteletreméltoságot kifejező előtagot)
Tarou-Táró ( a leggyakoribb japán férfi utónév, mint a magyar János, István)
~kun-(tinédzser korúak vezeték-vagy utóneve után álló megszólító szó)
~sai- kor, … éves (számnevekkel hazsnáljuk)
nansai- hány éves?
Roku sai- hat éves
Ima-most 
Shougakkou-[shógakkó] általános iskola, elemi (Japánban hat osztályos)
Ichinensei-[icsinenszei] első osztályos tanuló 

Olvassuk ela párbaszedéet, és elemezzük:
(Emília kopogtat az ajtón)

Hai. Donata desu ka?- Igen! Ki az?(kinyítják az ajtót)
San zero ni no Emília desu.- Emíilia a 302-ből.(lakásból)
Konnichi wa- Jó napot kívánok!
Kowachi Emília to moushimasu.-Kovács Emília a nevem/-nak hívnak.
Kora kara osewa ni narimasu.- Ezentól ajánlom magamat az önök figylemébe, gondoskodásba.
Douzo yoroshiku [o]negai shimasu.- Örülök, hogy megismerhetem. Én is ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Anou, kore, hon no kimochi desu.- Ez csak egy apróság, egy figyelmesség.
Doumo- Köszönöm.
Kore wa nan desu ka?- Mi ez?
Chokoreto desu-(Ez) csokoládé.
Hangarí no chokoreto desu.-(Ez) magyar csokoládé.
Douzo- Tessék.
Doumo Arigatou Gozaimasu- Köszönöm Szépen!
Emília-San, watashi no tsuma to kodomo desu- Emília kisasszony, ez a feleségem és a gyerekem.
Kobayashi Aiko desu- Kobayashi Aiko vagyok.
Yoroshiku [o]negai shimasu.- Ajánlom magamat szíves figylemébe.
Musuko-san no onamae wa nan desu ka?- Mi a fia neve?
Tarou desu- Tarónak hívják.
Tarou-kun wa nansai desu ka?-Hány éves Taró?
Roku sai desu- 6 éves.
Ima shougakkou no ichinensei desu.- Most az általános iskola első osztályos tanulója.

Mielőtt rátérnénk a nyelvtani jelenségek magyarázatára, vegyük át még egyszer a szövegben szereplő udvariassági formulákat. Érdemes őket megtanulni kivülről. A japán beszédben rendkívül fontos ezek használata. Vigyázz, ne téveszd összea az udvariassági kifejezéseket.

Konnichi wa- Jó napot kívánok!
Kora kara osewa ni narimasu.- Ezentúl ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Douzo yoroshiku onegai shimasu.- Ajánlom magamat szíves emlékezetébe.
Kochira koso yoroshiku.- Részemről a szerencse! Én is ajánlom magamat szíves emlékezetébe.
Kore, hon no kimochi desu.- Ez csak egy apróság. ( A japánok ajándékozáskor használják. Beköltözéskor általában apró ajándékokkal, édességgel, kávévalm törölközővel, szappannal kedveskednek újdonsült szomszédaiknak.)
Doumo arigatou gozaimasu- Nagyon köszönöm szépen!
 
Az urvariassági kifejezéseken kívül érdemes megjegyezni a következő kérdéseket is:

Donata desu ka?-Ki az?
Kore wa nan desu ka?- Mi ez?
Nansai desu ka?- Hány éves?
Onamae wa nan desu ka?- Mi a neve?

Az említett kérdéseket kiegészítő kérdéseknek nevezzük, hiszen a részletek megadásával válaszolunk rá. A párbeszéd szövegében a következő két kérdő névmással találkozhatunk: donata „ki?” illetve nan „mi?”, ’hány?”, „milyen?”. Érdemes már most megjegyezni, hogy a ka kérdő partikula az eldöntendő és a kiegészítő kérdésekben egyaránt szerepel. 

Mondanivalójuk udvarias hanghordozását a japánok bizonyos főnevek esetében a ~o udvariassági előtag segítségével fejezik ki, pl.: onamae „ az ön vezetékneve”; osewa „az ön gondoskodása, oltalma” stb. A magyarban ennel a „kedves” szó felel meg. Például:

Onamae wa nan deus ka?- Mi a kedves neve? Hogy hívják önt?
Osewa ni narimasu.- Ajánlom magamat szíves figyelmébe.

Saját nevük esetében nem használjuk az ~o udvariassági előtagot. Ilyenkor azt mondjuk:

Watashi no namae wa… desu.-Az én nevem…

A szövegben szereplő igéket most még a szöbegkörnyezetükben jegyezzük meg, a teljes kifejezéssel együtt:

Kowachi Emília ti moushimasu.- Kovács Emíliának hívnak.
Kore kara [o]sewa ni narimasu.- Ezentúl ajánlom magamat szíves figyelmébe.
Douzo yoroshiku [o]negai shimasu.- Ajánlom magamat szíves emlékezetébe.

Most pedig foglaljuk össze, mit tanultunk a japán bemutatkozásról!

A párbeszédben három ezzel kapcsolatos kifejezéssel találkoztunk:

Watashi wa… desu.-… vagyok.
to moushimasu.-…-nak hívnak.
Watashi no namae wa…desu.- A nevem… 

(Bocsánat, hogy ilyen késön ítam le a haramdik részt. Gomen Nasai.=/)

Pécsi Egyetemi Napok with Dj Krush

Figyelem, PEN-re fel! Pécsi Egyetemi Napokon, mint külföldi sztár, ott lesz Dj Krush. És persze mind nagyszínpadon fogja tolni. ; ) Mindenki jegyezze: Április 24. 01.45-04:00, Nagyszínpad!

Jegyárak: Április 16-ig diákkal 5200, anélkül 8100 forintért válthatjátok meg a belépőt az eddigi legnagyobb Pécsi Egyetemi Napokra!

A jegy kapható: http://www.eventim.hu/portal/hu/zene/fesztival/pecsi_egyetemi_napok_2010/69132/

Nem tudod ki az a Dj Krush? Akkor adok egy kis löket ismertetőt:

A 2010-es Pécsi Egyetemi Napok rangos fellépőinek sorából is kiemelkedik az instrumentális hip-hop legnagyobb hatású személyisége, a japán DJ Krush. Kis zenetörténelem Pécsett.

Igen ritka, hogy valakinek a fellépésén egyszerre jelenjenek meg a jazz-szakértők, hip hopperek és a borús hangulatú elektronikus zenéket kedvelők is. Az egyik ilyen zenész DJ Krush, akiről magabiztosan jelenthetjük ki, hogy a PEN felhozatalának csúcspontja.
DJ Krush azon kevesek közé tartozik, akit miközben egy műfaj ikonikus alakjának tartanak, nem skatulyázza be magát, és minden egyes lemezénél kitör szubkultúrájából, új elemekkel vegyítve a bevált receptet. 


A japán hip hop egyik úttörőjéről van szó, ám zenéjében ugyanúgy fellelhetőek a jazz elemek, mint a tradicionális japán hangzásvilág, a teljesen széttördelt, absztrakt ritmusok és az ezek elegyéből összeálló sötét, atmoszférikus hangzásvilág. Lemezeihez elismert zenészek seregét hívta segítségül, MC-ktől DJ-ken és énekeseken keresztül különböző fúvós hangszereken játszókig. Dolgozott már együtt DJ Shadow-val és a Coldcuttal, Mos-Deffel vagy az Anti-Pop Consortiummal. 

Krush összetett, ám mégis letisztult hangzásvilágában mindenki mást pécéz ki magának, így megoszlanak a vélemények afelől, hogy őt miért is kell szeretni. Vannak, akik szerint bűn, hogy az MC-k és énekesek elvonják a figyelmet a legizgalmasabb downtempo alapoktól, mások szerint pont az teszi őt igazán naggyá, hogy a zsenialitását ötvözni tudja másokéval. 


Annyi biztos, hogy egy végtelenül finoman válogatott és kevert szettet élhetünk majd át a PEN-en. A sensei különös utazásra visz majd minket lecsupaszított ütemeivel, vagy épp a legsúlyosabb japán hip hop témákkal, a sötéten hömpölygő basszusokkal és a közben harsogó trombitákkal.