2010. máj. 31.

2.LECKE-NEGYEDIK RÉSZ

A következő dialógusban Emília vásárolni indul az áruházba. A bevásárló körútra Terachi úr is elkíséri. Mielőtt azonban megtudnánk, mit is vettek, ismerkedjünk meg a szövegben előforduló új szavakkal:

depaato[depáto]- áruház
de- -ba, -be, -ban, -ben, -ra, -re, -on, -en-, -ön (helyhatározó partikula)
sumimasen- elnézést, bocsánatot kérek
tokei[tokej, toké]- óra (szerkezet)
uriba- áruosztály, elárusító hely
tokei uriba- óra osztály
ten’in- eladó, bolti dolgozó
go-öt
gokai- negyedik emelet, ötödik szint
~de gozaimasu- van (a desu nagyon udvarias megfelelője)
Suisu[szuisz’]- Svájc
arimasu (aru)- van, található (csak tárgyakkal kapcsolatos)
ikura- Mennyibe kerül? Mi az ára?
yon- négy
sen- ezer
nana-hét
hyaku-száz
en- jen (japán fizetőeszkőz)
o- (a tárgy partikulája)
kudasai- kérem, tessék
onna no hito- nő
saifu- pénztárca
anata- maga, te
wasuremono- elveszett tárgy

Olvasd el a dialógust, és figyeld meg a mondatokat:

Depaato de- Az áruzházban
Sumimasen- Elnézést.
Tokei uriba wa doko desu ka?- Hol van az óra osztály?
Gokai de gozaimasu- A negyedik emeleten.
Doomo- Köszönöm.
Sumimasen- Elnézést.
Sore wa doko no tokie desu ka?- Milyen gyártmányú az az óra? (szó szerint: honnan való az az óra?)
Suisu no desu.- Ez egy svájci óra.
Nihon no tokei ga arimasu ka?- Japán órák (is) vannak?
Hai, kore desu.- Igen, ez egy japán óra.
Ikura desu ka?- Mennyibe kerül?
Yonsen nanahyaku kyuujuu en desu.- Négyezer hétszáz kilencven jen.
Ja, kore o kudasai.- Akkor ezt kérem.
Sumimasen.- Bocsánat.
Kono saifu wa anata no desu ka?- Ez a pénztárca a magáé?
Iie, watasi no ja arimasen.- Nem, ez nem az enyém.
Wasuremono desu.- Akkor ezt elvesztették.
Donata no desu ka?- Kié ez?
Aa, watashi no desu.- Ááh, ez az enyém!
Hai, doozoo.- Tessék.
Arigatou Gozaimasu.- Köszönöm.

A doko „hol?” kérdő névmást akkor használjuk, ha valaminek az erdete, származási helye iránti érdeklődünk. Például:

Sore wa doko na tokei desu ka?- Honnan való (milyen gyártmányú) az az óra?
A válasz a szövegben a következőképpen hangzott:
Suisu no desu.- Ez egy svájci óra.

Amint kiderült, a válaszban már nem ismételtük meg a tokei szót. El is hagyhattuk, mert a mondatkörnyezetből világosan kiderül, miről is van szó. Hasonló helyzet figyelhető meg a következő mondatokban is:

Kono saifu wa anata no desu ka?- Ez a maga pénztárcája?
Iie, watashi no ja arimasen.- Nem, ez nem az enyém.

A no partikula ezekben az esetekben nemcsak a birtokviszony, de a birtokos névmás szerepét is betölti. Így is fordítottunk: enyém.

A dialógusban első alkalommal szerepel az arimasu „van, található” ige:

Nihon no tokei ga arimasu ka?- Japán órák (is) vannak?

Jegyezd meg! Ha a mondatban szerepel az arimasu ige, a mondat alanyát jelentő főnév általában a ga partikulával együtt fordult elő. Valaminek a meglétét jelenti.

A párbeszédben találkoztunk az o tárgyat kifejező partikulával is:

Kore o kudasai.- Ezt kérem.

Az o partikula a mondat tárgyára utal.

Az anata személyes névmás jelentése: „te”, „maga” . Viszonylag ritkán használjuk a japán nyelvben. Ha tudjuk a beszélgetőpartnerünk nevét, akkor név szerint szólítjuk meg.

A dialógusban az árra is rákérdeztünk, mégpedig a következőképpen:

Ikura desu ka?- Mennyibe kerül?
Yonsen nanahyaku kyuujuu en desu.- Négyezer hétszát kilencven jen.

A válaszokban a következő számnevek hangzottak el:
4-yon, 7-nana, 9- kyuu, 100-hyaku, 1000-sen

Most már elmondhatod magadról, hogy az összes japán számjegyet ismeri 1-től 10-ig! Lássuk tehét őket sorba rendezve:

0-zero, rei
1-ichi
2-ni
3-san
4-shi, yon, yo
5-go
6-roku
7-nana, shichi
8-hachi
9-kyuu, ku
10-juu

A 4. 7 és a 9 hangzása a szókörnyezettől függően különböző lehet. Ha például a ji „óra” szócskával szerepelnek együtt, a 4 és a 9 rövidebb formáit használjuk: yoji „négy óra”, illetve kuji „kilenc óra”.

A számnevekben a shi szótag kerülik a japánok, mert az „halált” is jelent. Ezért sokszor kerülik a négyes szám használatát, ahogy mi a 13-as számot.

Ha már ismerjük a számneveket 1-től10-ig, képesek vagyunk az összes többi számnév kifejezésére is.

A módszer nagyon egyszerű, győződj meg róla:

Számnevek 11-től 20-ig:

11-juuichi
12-juuni
13-juusan
14-juuyon
15-juugo
16-juuroku
17-juushici
18-juuhachi
19-juukyuu
20-nijuu

Számnevek 21-től 30-ig:

21-nijuuichi
22-nijuuni
23-nijuusan
24-nijuuyon
25-nijuugo
26-nijuuroku
27-nijuushici
28-nijuuhacji
29-nijuukyuu
30-sanjuu

Számnevek 30-től 2000-ig:

40-yonjuu
50-gojuu
60-rokujuu
70-shicijuu
80-hachijuu
90-kyuujuu
100-hyaku
200-nihyaku

1000-sen
2000-nisen


Következő lecke: Emília és Kobayashi

2010. máj. 23.

Despairs Ray koncert.;]

De barom vagyok emberek!^-^'' Mondjuk, szerintem már mindenki tud róla...:D Szeptember 29.-én jön a Despairs Ray, szóval Barney féle öltözz ki nap. Szóval, szeptemberben mindenki go dizelbee heee.^-^ Ja, meg Versaillest senki se felejtse ugyebár. 

2010.09.18(sat.) 1Rock Club Moscow Russia
19:00/20:00
http://www.one-rock.ru/

2010.09.19(sun.) GlavClub St.Petersburg Russia
19:00/20:00
http://www.glavclub.com/

2010.09.22(wed.) Tavastia Helsinki Finland
18:00/19:30
http://www.tavastiaklubi.fi

2010.09.24(fri.) Backstagehalle Munich Germany
18:00/19:30
http://www.backstage.eu/

2010.09.25(sat.) Zeche Bochum Germany
19:00/20:30
http://www.zeche.com/

2010.09.26(sun.) Columbiaclub Berlin Germany
20:00/21:30
http://www.columbiaclub.de/

2010.09.28(tue.) Progesja Warsaw Poland
19:00/20:00
www.progresja.com

2010.09.29(wed.) Diesel Budapest Hungary
18:00/20:00
http://www.dieselclub.hu/


2010.10.01(fri.) Magazzini Generail Milan Italy
19:00/21:00
http://www.magazzinigenerali.it/

2010.10.02(sat.) La Laiterie Strasbourg France
19:00/20:00
http://www.laiterie.artefact.org/

2010.10.03(sun.) Bataclan Paris France
19:00/20:00
www.le-bataclan.com

A jegy kapható: http://www.eventim.hu/portal/hu/zene/hard_heavy/despairs_ray/204535/performance.html


SPONTÁN KANJI-MÁSODIK RÉSZ

1. NAN, NANI
Japánul: mi, micsoda?
Kanji: 何
Kun olvasata: nani, nan
On olvasata: ka
Vonások száma: 7
Gyök: Az "i" katakanája.

2. FÖLD
Japánul: tsuchi
Kanji:土
Kun olvasata: tsuchi
On olvasata: do
Vonások száma: 3
Gyök: 土

2. LECKE- HARMADIK RÉSZE

[Elnézést, elnézést!T_T Tudom, sokára hoztam meg a harmadik részt, csak kicsit el vagyok mostanába havazva. =/ Tegnap voltam Westendben, és láttam két Lolitát, áááh gyönyörűek voltak, és tiszta cuncik, nagyon jó volt látni Lolitákat, teljesen bepörögtem és vidám voltam egész nap. ^_^ *Tudja, tudja, hogy rettentő idióta.:’D*]

A következő dialógusban Emília továbbra is Hiroko tanárnővel beszélget. Közeleg az ebédidő, itt az ideje valami harapnivalóról gondoskodni. De előbb olvasd el a szövegben előforduló új szavakat:

~ji [dzsi]- óra (számnevek után használjuk)
nanji- hány óra van?
juuichi[dzsúicsi]- tizenegy
han- fél, valaminek a fele
juuichiji han- fél tizenkettő
shokudou[sokudó]- ebédlő, menza, étterem
~kai- emelet
ikkai- első emelet
kara- -tól, -től
made- -ig
gozen- délelőtt
juu[dzsú]-tíz
gogo- délután
hachi- nyolc
mainichi[majinicsi]- minden nap, naponta
ga- (az alany partikulája)
yasumi- ünnep, szabadnap, szünet

Hangosan olvasd fel a szöveget, közben figyelj a kiejtésre. Ja, és persze memorizáld.

Sensei, ima nanji desu ka?- Tanárnő, most hány óra van?
Juuichiji han desu.- Fél tizenkettő (van).
Daigaku no shokudou wa doko deus ka?- Hol van az egyetemi menza/étterem?
Asoko desu.- Amott.
Ano tatemono no ikkai desu.- Annak az épületnek az első emeletén/földszintjén.
Shokudou wa nanji kara nanji made desu ka?- Hány órától hány óráig van nyitva a menza?
Gozen juuji kara gogo hachiji made desu. Délelőtt tíztől délután nyolcig.
Mainichi desu ka?- Minden nap?
Iie, sou ja arimasen.- Nem, nem minden nap.
Doyoubi to nichiyoubi ga yasumi desu.- A szombat és vasárnap szabad./ Szombaton és vasárnapon zárva./

A párbeszéd első kérdése az időpontra vonatkozott:

Ima nanji desu ka?- Hány óra van most?
Az óra meghatározásához szükséges a tőszámnevek ismerete. Ezek a nanji kifejezésben a nan kérdő névmás helyére illesztjük; (nan „hány”, ji „óra”), például ichiji „egy óra”.

A dialógusban halhattunk néhány tőszámnevet is.

zero-0     roku-6
ichi-1       hachi-8
ni-2         juu- 10
san-3      juuichi- 11

A dialógusban a napszakok meghatározására is olvashattunk kifejezéseket: gozen „délelőtt”, gogo „délután” (ezeket- a magyarhoz hasonlóan- mindig az adott óra elé helyezzük):

gozen juuji- délelőtt tíz óra
gogo hachiji- délután nyolc óra

Az Ima nanji desu ka? „Most hány óra van?” kérdésre adott válaszban nem szerepel az „óra” szóm a mondat azonban így is értelmes, akárcsak a magyarban.

Juuichi ji han desu.- Fél tizenkettő (van). (Szó szerint: tizenegy és fél)
A japánok általában később kelnek és később fekszenek le, mint mi magyarok. Az iskola is fél kilenckor, vagy kilenckor kezdődik. Ezért tekintik a nyolc órát délutánnak.

A kara… -tól, -től, made..ig szócskák segítségével egy adott időszakot határozhatunk meg, például:

Shokudou wa gozen juuji kara gogo hachiji made desu- Az étterem délelőtt tíztől délután nyolcig van nyitva.

A kara „-tól, -től” az időtartalom kezdetét határozza meg:
juuji kara- tíztől
A made „ig” az idő végét határozza meg)
hachiji made- nyolc óráig

A dialógusban utolsó mondatában egy új partikulával is találkozunk: ga

Doyoubi to nichiyoubi ha yasumi desu- A szombat és a vasárnap szabad

A ga partikula az alanyra utal, vagyis egy adott cselekvésre, történésre, helyzet, állípotra stb. alanyát jelöli.

Következő lecke: Az áruházban