Plusz Segítség!:]

Konnichiwa Minna-San!:]

Gondolom megosztok pár dolgot veletek, amivel remélem, segíthetek is!^^ A minap, újból elkezdtem ráhajtani a japán nyelv tanulásra. Miután nekem egyes dolgok nehezen mennek, elkezdtem jegyzetelni.

Első lépés:
Vegyünk egy kockás füzetet. Jó a vonalas is, de abban nehezebb pontosabban kanjit rajzolni.:] Vagy tedd az amit én; vegyél a Sakurazaka-ban (1500ft) egy Death Note lista..:'D

Második lépés:
Amikor elkezdünk japánt tanulni, pl. a bejegyzéseim segítségével, akkor mindig hangosan kell felolvasni a szöveget! Nekem van hanganyagom, ezért valamilyen szinten könnyebb, bár még nem véltem felfedezni. A lényeg, hogy hangosan olvassuk el az egészet, és amit nem értünk, írjuk le. Én többnyire eddig azt csináltam, hogy mindenféle képpen kiírtam a szótárt. Utána azokat jegyeztem le, amit nem értettem, oda írtam mellé azt a mondatod, és megpróbálom nyelvtanilag helyre rakni. Utána pedig megjegyzést írok rá, valahogy így néz ki az egész:

A "mo" partikula: mo: is, szintén

használata: Sore mo sakura no ki desu. ( Az a fa is egy cseresznyefa.)
FONTOS!: Ha a mo partikula benne van egy rövid, egyszerű mondatban akkor a wa partikula nem kell. Például: mutató névmás + "mo" + tárgy + állítószócska (desu) (+ kérdőpartikula/ka)

A lényege az ilyen jegyzeteknek, hogy a tanfolyam keretein belül, amit a blogon keresztül nektek levezetek, nincsenek benne példák. Annyit írnak, hogy a "mo" egy partikula, és is, szintén jelent! Utána kapunk egy pazar példa mondatot, de nincs levezetve ennek körülményei. Ezért érdemes ezeket leírni, és tanulmányozni a mondatot magyarul és japánul is egyaránt. Remélem segítettem evvel, majd még írok. Nem sokára kaptok spontán kanjit is.:]

2.LECKE-ÖTÖDIK RÉSZ

A most következő párbeszédből megtudod, hol dolgozik és hogyan tölti egy napját Emília szomszédja, Kobayashi Ichirou. Mielőtt azonban meghallgatná a dialógust, ismerkedj meg az új szavakkal:

kaisha- cég, vállalat
dochira- hol? (a doko udvarias megfelelője)
emu tii tii- MTT(egy cég neve)
konpyuutaa- számítógép
hatarakimasu (hataraku)- dolgozik
kuji- kilenc óra
goji- öt óra
maiasa- minden reggel
okimasu(okiru)- felkel
hiruyasumi- ebédszünet
fun-perc
maiban- minden este, esténként
nanji ni- hány órakor?
~ni- -kor (időpontot határoz meg)
nemasu- alszik, aludni megy
juuichiji ni- tizenegy órakor

Olvasd el a dialógust, és figyeld meg a mondatokat:

Kobayashi-San no kaisha wa dochira desu ka?- Melyik cégnél dolgozik, Mobayashi úr?
Emu tii tii desu- Az MTT-ben.
Nan no kaisha desu ka?- Milyen cég az?
Konpyuutaa ni kaisha desu.- Ez egy számítástechnikai cég.
Kobayashi-san wa nanji kara nanji made hatarakimasu ka?- Hány órától meddig dolgozik, Kobayashi úr?
Kuji kara goji made hatarakimasu.- Kilenctől ötig dolgozom.
Maiasa shiciji han ni okimasu.- Minden reggel fél nyolckor kelek.
Hiruyasumi wa juuichiji yonjuugofun made desu.- Az ebédszünet háromnegyed tizenkettőtől negyed kettőig tart.
Maiban nanji ni nemasu ka?- Esténként hány órakor fekszik le aludni?
Juuichi ni nemasu.- Tizenegy órakor megyek aludni.

Az szövegben igei állítmányok szerepeltek, vagyis olyan mondatok, amelyek állítmánya ige. A névszói állítmányokhoz hasonlóan a japán nyelvben az igei állítmányok is a mondat végén állnak.

Kobayashi-san wa juuichiji ni nemasu.- Kobayashi úr tizenegy órakor fekszik le aludni.

Az igei állítmányokkal rendelkező mondatok felépítése a következő:

alany + bővítmények(tárgy, határozók) + igai állítmány

Igei állítmányok esetében a kérdéseket ugyanúgy képezzük, mint a névszói állítmánnyal rendelkező mondatok esetében, vagyis a szórend az állító mondathoz képest nem változik, csupán a mondat végére illesztjük a "ka" kérdő partikulát.

Kobayasi-san wa nanji ni nemasu ka?- Hány órakor megy el Kobayashi úr aludni?

A párbeszédben a következő igék fordulnak elő:

hatarakimasu- dolgozik
okimasu- felkel (az ágyból)
nemasu- lefekszik aludni

A szövegben mindhárom ige "masu" végződéssel, úgynevezett tiszteleti alakban szerepel. A tiszteleti alakot akkor használjuk , ha beszédpartnerünket alig ismerjük, nem tudjuk a nevét. A -masu végződés az ige jelen-jövő idejű alakjára jellemző, és szokványos, naponta ismétlődő cselekvéseket fejez ki.

Maiasa shiciji han ni okimasu.- Minden reggel fél nyolckor kelek.

A japán igéknek nincs személyragjai.

A dialógusban szerepelt a következő kérdés:

Kobayashi-san ni kaisha wa donata desu ka?- Melyik cégnél dolgozik ön, Kobayashi úr?

A dochira kérdő névmás a doko udvarias, tiszteleti megfelelője. Mindkét névmást akkor használjuk, ha ország, cég, oktatási intézmény vagy olyan hely, szervezet iránt érdeklődünk, melyhez a kérdezett személy tartozik.

A Nan no kaisha desu ka? "Melyik cég az?" kérdés nem a cég nevére, hanem a jellegére, szakterületére vonatkozik.

A párbeszédben a napszakok meghatározására a következő kifejezéseket használjuk:

maisa- minden reggel, reggelenként
maiban- minden este, esténként

Az előző fejezetben olvashattuk a következő kérdést: Ima nanji desu ka? "Hány óra van?". A legutóbbi párbeszédben pedig az a kérdés hangzott el: Nanji ni... ka? "Hány órakor?" Emlékszel?

Maiban nanji ni nemasu ka?- Hány órakor fekszik Ön le esténkét?

A dialógusban hallhattuk, hogyan határozzuk meg percnyi pontossággal az órát a fun "perc" szó segítségével:

Hiruyasumi wa juuichiji yonjuufun kara ichiji juugofum made desuu.- Az ebédszünet háromnegyed tizenkettőtől negyed kettőig tart.

Tanuld meg az idő határozást! Egészítsd ki a tőszámneveket a ~ji "óra" utótaggal:

ichiji. egy óra shiciji- hét óra
niji- két óra hachiji- nyolc óra
sanji- három óra kyuuji- kilenc óra
shiji (yonji)- négy óra juuji- tíz óra
goji- öt óra juuichiji- tizenegy óra
rokuji- hat óra juuniji- tizenkét óra

Jegyezd meg a számnevek ~fun "perc" utótagos alakját is. Figyeld meg, hogy egyes számnevek után az utótag hangzása változik! Ismételd!

ippun- 1 perc roppun- 5 perc
nifun- 2 perc shicifun- 7 perc
sanpun- 3 perc happun- 8 perc
yoppun- 4 perc kyuufun- 9 perc
gofun- 5 perc jippun vagy juppun- 10 perc

2.LECKE-NEGYEDIK RÉSZ

A következő dialógusban Emília vásárolni indul az áruházba. A bevásárló körútra Terachi úr is elkíséri. Mielőtt azonban megtudnánk, mit is vettek, ismerkedjünk meg a szövegben előforduló új szavakkal:

depaato[depáto]- áruház
de- -ba, -be, -ban, -ben, -ra, -re, -on, -en-, -ön (helyhatározó partikula)
sumimasen- elnézést, bocsánatot kérek
tokei[tokej, toké]- óra (szerkezet)
uriba- áruosztály, elárusító hely
tokei uriba- óra osztály
ten’in- eladó, bolti dolgozó
go-öt
gokai- negyedik emelet, ötödik szint
~de gozaimasu- van (a desu nagyon udvarias megfelelője)
Suisu[szuisz’]- Svájc
arimasu (aru)- van, található (csak tárgyakkal kapcsolatos)
ikura- Mennyibe kerül? Mi az ára?
yon- négy
sen- ezer
nana-hét
hyaku-száz
en- jen (japán fizetőeszkőz)
o- (a tárgy partikulája)
kudasai- kérem, tessék
onna no hito- nő
saifu- pénztárca
anata- maga, te
wasuremono- elveszett tárgy

Olvasd el a dialógust, és figyeld meg a mondatokat:

Depaato de- Az áruzházban
Sumimasen- Elnézést.
Tokei uriba wa doko desu ka?- Hol van az óra osztály?
Gokai de gozaimasu- A negyedik emeleten.
Doomo- Köszönöm.
Sumimasen- Elnézést.
Sore wa doko no tokie desu ka?- Milyen gyártmányú az az óra? (szó szerint: honnan való az az óra?)
Suisu no desu.- Ez egy svájci óra.
Nihon no tokei ga arimasu ka?- Japán órák (is) vannak?
Hai, kore desu.- Igen, ez egy japán óra.
Ikura desu ka?- Mennyibe kerül?
Yonsen nanahyaku kyuujuu en desu.- Négyezer hétszáz kilencven jen.
Ja, kore o kudasai.- Akkor ezt kérem.
Sumimasen.- Bocsánat.
Kono saifu wa anata no desu ka?- Ez a pénztárca a magáé?
Iie, watasi no ja arimasen.- Nem, ez nem az enyém.
Wasuremono desu.- Akkor ezt elvesztették.
Donata no desu ka?- Kié ez?
Aa, watashi no desu.- Ááh, ez az enyém!
Hai, doozoo.- Tessék.
Arigatou Gozaimasu.- Köszönöm.

A doko „hol?” kérdő névmást akkor használjuk, ha valaminek az erdete, származási helye iránti érdeklődünk. Például:

Sore wa doko na tokei desu ka?- Honnan való (milyen gyártmányú) az az óra?
A válasz a szövegben a következőképpen hangzott:
Suisu no desu.- Ez egy svájci óra.

Amint kiderült, a válaszban már nem ismételtük meg a tokei szót. El is hagyhattuk, mert a mondatkörnyezetből világosan kiderül, miről is van szó. Hasonló helyzet figyelhető meg a következő mondatokban is:

Kono saifu wa anata no desu ka?- Ez a maga pénztárcája?
Iie, watashi no ja arimasen.- Nem, ez nem az enyém.

A no partikula ezekben az esetekben nemcsak a birtokviszony, de a birtokos névmás szerepét is betölti. Így is fordítottunk: enyém.

A dialógusban első alkalommal szerepel az arimasu „van, található” ige:

Nihon no tokei ga arimasu ka?- Japán órák (is) vannak?

Jegyezd meg! Ha a mondatban szerepel az arimasu ige, a mondat alanyát jelentő főnév általában a ga partikulával együtt fordult elő. Valaminek a meglétét jelenti.

A párbeszédben találkoztunk az o tárgyat kifejező partikulával is:

Kore o kudasai.- Ezt kérem.

Az o partikula a mondat tárgyára utal.

Az anata személyes névmás jelentése: „te”, „maga” . Viszonylag ritkán használjuk a japán nyelvben. Ha tudjuk a beszélgetőpartnerünk nevét, akkor név szerint szólítjuk meg.

A dialógusban az árra is rákérdeztünk, mégpedig a következőképpen:

Ikura desu ka?- Mennyibe kerül?
Yonsen nanahyaku kyuujuu en desu.- Négyezer hétszát kilencven jen.

A válaszokban a következő számnevek hangzottak el:
4-yon, 7-nana, 9- kyuu, 100-hyaku, 1000-sen

Most már elmondhatod magadról, hogy az összes japán számjegyet ismeri 1-től 10-ig! Lássuk tehét őket sorba rendezve:

0-zero, rei
1-ichi
2-ni
3-san
4-shi, yon, yo
5-go
6-roku
7-nana, shichi
8-hachi
9-kyuu, ku
10-juu

A 4. 7 és a 9 hangzása a szókörnyezettől függően különböző lehet. Ha például a ji „óra” szócskával szerepelnek együtt, a 4 és a 9 rövidebb formáit használjuk: yoji „négy óra”, illetve kuji „kilenc óra”.

A számnevekben a shi szótag kerülik a japánok, mert az „halált” is jelent. Ezért sokszor kerülik a négyes szám használatát, ahogy mi a 13-as számot.

Ha már ismerjük a számneveket 1-től10-ig, képesek vagyunk az összes többi számnév kifejezésére is.

A módszer nagyon egyszerű, győződj meg róla:

Számnevek 11-től 20-ig:

11-juuichi
12-juuni
13-juusan
14-juuyon
15-juugo
16-juuroku
17-juushici
18-juuhachi
19-juukyuu
20-nijuu

Számnevek 21-től 30-ig:

21-nijuuichi
22-nijuuni
23-nijuusan
24-nijuuyon
25-nijuugo
26-nijuuroku
27-nijuushici
28-nijuuhacji
29-nijuukyuu
30-sanjuu

Számnevek 30-től 2000-ig:

40-yonjuu
50-gojuu
60-rokujuu
70-shicijuu
80-hachijuu
90-kyuujuu
100-hyaku
200-nihyaku
…
1000-sen
2000-nisen
…

Következő lecke: Emília és Kobayashi

Despairs Ray koncert.;]

De barom vagyok emberek!^-^'' Mondjuk, szerintem már mindenki tud róla...:D Szeptember 29.-én jön a Despairs Ray, szóval Barney féle öltözz ki nap. Szóval, szeptemberben mindenki go dizelbee heee.^-^ Ja, meg Versaillest senki se felejtse ugyebár. 

2010.09.18(sat.) 1Rock Club Moscow Russia
19:00/20:00
http://www.one-rock.ru/

2010.09.19(sun.) GlavClub St.Petersburg Russia
19:00/20:00
http://www.glavclub.com/

2010.09.22(wed.) Tavastia Helsinki Finland
18:00/19:30
http://www.tavastiaklubi.fi

2010.09.24(fri.) Backstagehalle Munich Germany
18:00/19:30
http://www.backstage.eu/

2010.09.25(sat.) Zeche Bochum Germany
19:00/20:30
http://www.zeche.com/

2010.09.26(sun.) Columbiaclub Berlin Germany
20:00/21:30
http://www.columbiaclub.de/

2010.09.28(tue.) Progesja Warsaw Poland
19:00/20:00
www.progresja.com

2010.09.29(wed.) Diesel Budapest Hungary
18:00/20:00
http://www.dieselclub.hu/

2010.10.01(fri.) Magazzini Generail Milan Italy
19:00/21:00
http://www.magazzinigenerali.it/

2010.10.02(sat.) La Laiterie Strasbourg France
19:00/20:00
http://www.laiterie.artefact.org/

2010.10.03(sun.) Bataclan Paris France
19:00/20:00
www.le-bataclan.com

A jegy kapható: http://www.eventim.hu/portal/hu/zene/hard_heavy/despairs_ray/204535/performance.html

SPONTÁN KANJI-MÁSODIK RÉSZ

1. NAN, NANI
Japánul: mi, micsoda?
Kanji: 何
Kun olvasata: nani, nan
On olvasata: ka
Vonások száma: 7
Gyök: Az "i" katakanája.

2. FÖLD
Japánul: tsuchi
Kanji:土
Kun olvasata: tsuchi
On olvasata: do
Vonások száma: 3
Gyök: 土

2. LECKE- HARMADIK RÉSZE

[Elnézést, elnézést!T_T Tudom, sokára hoztam meg a harmadik részt, csak kicsit el vagyok mostanába havazva. =/ Tegnap voltam Westendben, és láttam két Lolitát, áááh gyönyörűek voltak, és tiszta cuncik, nagyon jó volt látni Lolitákat, teljesen bepörögtem és vidám voltam egész nap. ^_^ *Tudja, tudja, hogy rettentő idióta.:’D*]

A következő dialógusban Emília továbbra is Hiroko tanárnővel beszélget. Közeleg az ebédidő, itt az ideje valami harapnivalóról gondoskodni. De előbb olvasd el a szövegben előforduló új szavakat:

~ji [dzsi]- óra (számnevek után használjuk)
nanji- hány óra van?
juuichi[dzsúicsi]- tizenegy
han- fél, valaminek a fele
juuichiji han- fél tizenkettő
shokudou[sokudó]- ebédlő, menza, étterem
~kai- emelet
ikkai- első emelet
kara- -tól, -től
made- -ig
gozen- délelőtt
juu[dzsú]-tíz
gogo- délután
hachi- nyolc
mainichi[majinicsi]- minden nap, naponta
ga- (az alany partikulája)
yasumi- ünnep, szabadnap, szünet

Hangosan olvasd fel a szöveget, közben figyelj a kiejtésre. Ja, és persze memorizáld.

Sensei, ima nanji desu ka?- Tanárnő, most hány óra van?
Juuichiji han desu.- Fél tizenkettő (van).
Daigaku no shokudou wa doko deus ka?- Hol van az egyetemi menza/étterem?
Asoko desu.- Amott.
Ano tatemono no ikkai desu.- Annak az épületnek az első emeletén/földszintjén.
Shokudou wa nanji kara nanji made desu ka?- Hány órától hány óráig van nyitva a menza?
Gozen juuji kara gogo hachiji made desu. Délelőtt tíztől délután nyolcig.
Mainichi desu ka?- Minden nap?
Iie, sou ja arimasen.- Nem, nem minden nap.
Doyoubi to nichiyoubi ga yasumi desu.- A szombat és vasárnap szabad./ Szombaton és vasárnapon zárva./

A párbeszéd első kérdése az időpontra vonatkozott:

Ima nanji desu ka?- Hány óra van most?
Az óra meghatározásához szükséges a tőszámnevek ismerete. Ezek a nanji kifejezésben a nan kérdő névmás helyére illesztjük; (nan „hány”, ji „óra”), például ichiji „egy óra”.

A dialógusban halhattunk néhány tőszámnevet is.

zero-0     roku-6
ichi-1       hachi-8
ni-2         juu- 10
san-3      juuichi- 11

A dialógusban a napszakok meghatározására is olvashattunk kifejezéseket: gozen „délelőtt”, gogo „délután” (ezeket- a magyarhoz hasonlóan- mindig az adott óra elé helyezzük):

gozen juuji- délelőtt tíz óra
gogo hachiji- délután nyolc óra

Az Ima nanji desu ka? „Most hány óra van?” kérdésre adott válaszban nem szerepel az „óra” szóm a mondat azonban így is értelmes, akárcsak a magyarban.

Juuichi ji han desu.- Fél tizenkettő (van). (Szó szerint: tizenegy és fél)
A japánok általában később kelnek és később fekszenek le, mint mi magyarok. Az iskola is fél kilenckor, vagy kilenckor kezdődik. Ezért tekintik a nyolc órát délutánnak.

A kara… -tól, -től, made..ig szócskák segítségével egy adott időszakot határozhatunk meg, például:

Shokudou wa gozen juuji kara gogo hachiji made desu- Az étterem délelőtt tíztől délután nyolcig van nyitva.

A kara „-tól, -től” az időtartalom kezdetét határozza meg:
juuji kara- tíztől
A made „ig” az idő végét határozza meg)
hachiji made- nyolc óráig

A dialógusban utolsó mondatában egy új partikulával is találkozunk: ga

Doyoubi to nichiyoubi ha yasumi desu- A szombat és a vasárnap szabad

A ga partikula az alanyra utal, vagyis egy adott cselekvésre, történésre, helyzet, állípotra stb. alanyát jelöli.

Következő lecke: Az áruházban

2. LECKE- MÁSODIK RÉSZE

Emília immár a tokiói egyetemen tanul, s itt találkozik japán tanárnőjével, Sakura Hirokoval. Olvassuk el, miről is beszélgetnek, de előbb ismerkedjünk meg a dialógusban előforduló új szavakkal. 

koko- itt, helyben
kyoushitsu- osztályterem, előadóterem
soko- ott, azon a helyen
ee kurasu- A csoport, osztály
heya- szoba
doko- hol?
asoko- amott, azon a helyen
toshoshitsu- olvasóterem
tonari (no)- szomszédos 
jugyou- előadás, óra, tanítás
nan’youbi- a hét melyik napján? ( Az ’ jel azt jelenti, hogy a szóban a [j] nem lágyít, előtte [n] hangot ejtünk)
getsuyoubi-hétfő
suiyoubi- szerda
kinyoubi- péntek
kaiwa- társalgás, beszélgetés, párbeszéd
sakubun- fogalmazás
kanji- kínai írásjegy

Olvassuk el újra a mondatokat egymás után és mondjuk el hangosan. Ügyelj a helyes kiejtésre!

Sensei, koko wa kyoushitsu desu ka?- Tanárnő, itt van az előadóterem?
Hai, soko wa ee kurasu no kyoushitsu desu.- Igen, ott van az A csoport osztályterem. 
Sensei no heya wa doko desu ka?- ÉS hol van a tanárnő szobája?
Asoko desu. Toshoshitsu no tonari desu.- Ott. Az olvasóteremmel szomszédos szoba.
Sensei no jugyou wa nan’youbi desu ka?- A hét mely napjain van óránk a tanárnővel?
Getsuyoubi, suiyoubi, to kin’youbi desu.- Hétfőn, szerdán és pénteken.
Nan no jugyou desu ka?- Ezek milyen órák?
Kaiwa, sakubun to kanji no jugyou desu.- Társalgási gyakorlat, fogalmazás, és kandzsi óra.

Az előző leckében megtanultuk, hogy a sensei kifejezés jelentése „tanár”. Tudjuk azt is, hogy ezt a szót, mint udvariassági formát, a tanár neve mellé illesztjük, például:

Sakura sensei, Sakura tanárnő. A japánok ezt a kifejezést tágabb értelemben „mester” kifejezésként is használják az orvosok, jogászok, művészek és miniszterek neve mellett is. Ezeknek a köztiszteletben álló személyeknek a megszólításánál önállóan is alkalmazzák a sensei szót. A mai párbeszédünkben ez a kifejezés a következő mondatkörnyezetben fordul elő:

Sensei, koko wa kyoushitsu desu ka? Tanárnő kérem, itt van az előadóterem?

A dialógusban találkoztunk egy kérdéssel, amely a hét napjaira vonatkozott: nan’youbi:

Sensei no jugyou wa nan’youbi desu ka?- A hét mely napjain vanna óráink a tanárnővel.

A válasz a következőképpen hangzott:

Getsuyoubi, suiyoubi to kin’youbi desu. Hétfőn, szerdán és pénteken.

Most már tudjuk, hogyan kell érdeklődni a hét napjai felől, s közülük háromnak az elnevezését is megtanultuk:

Getuyoubi „hétfő”, Suiyoubi „szerda” Kin’youbi „péntek”

Az alábbiakban felsoroljuk a hét összes napját. Tanuld meg őket kivülről:

Getsuyoubi- Hétfő
Kayoubi- Kedd
Suiyoubi- Szerda
Mokuyoubi- Csütörtök
Kinyoubi- Péntek
Doyoubi- Szombat
Nichiyoubi- Vasárnap

A dialógusban helyhatározószókkal is találkozunk: koko „itt”, soko „ott”, asoko „amott” és az ezeknek megfelelő kérdőszó: doko „hol?”

A koko, soko, asoko illetve a doko határozószók helyre vonatkoznak:

Koko „itt”- azt a helyet határozza meg, ahol a beszélő tetózkodik.
Soko „ott”- azt a helyet határozza meg, ahol a beszélgetőpartner tartózkodik.
Asoko „amott”- a beszélőtől, illetve a beszélgetőtárstól független távoli helyet határozza meg.

Következő lecke: Hiroko és Emlíia beszélgetése