(Deniel hatvan év után frissít! Mik vannak!:D Najó, most már aktiválom magamat..:D *Baka Denny Baka!><*)
Ebben a leckében megtudhatjuk, hogy alakul Emília napirendje Japánban. A zárójelbe írt szavak az igék módosulása nélkül írt változata szerepel.
soshite- és, ezután
shimasu (suru)- csinál
taisou o shimasu [taiszó o shimasz']- tornázik
asagohan- reggeli
itsumo- mindig
pan- kenyér
kouhii [kóhí]- kávé
ie- ház
gurai- körülbelül( időtartalomra utal, megközelítő nagyságot, mennyiséget fezek ki)
arukimasu (aruku)- sétál, gyalogol
de- -val,-vel (például: busszal)
kakarimasu (kakaru)- tart (időben), valamibe kerül
hajimarimasu (hajimaru)- elkezdődik
hirugohan- ebéd
tabemasu (taberu)- eszik
taitei- legtöbbször, különösen, főleg
owarimasu (owaru)- véget ér
tokidoki- néha, időnként
takushii [tak'sí]- taxi
kaerimasu (kaeru)- hazamegy
yoru- éjszaka, este
doko mo- sehol, sehová (tagadáskor)
uchi- ház
benkyou shimasu- tanul
bangohan- vacsára
hon- könyv
yomimasu (yomu)- olvas
goro- körül (időpontra utal)
Figyelmesen olvasd el a dialógust, és olvasd fel hangosan:
Emília-San wa mainchi hachiji ni okimasu.- Emília minden reggel 8 órakor kell fel.
Soshite, taisou o shimasu.- Ezután tornázik.
Asagohan wa itsumo pan to kouhii desu.- A reggeli mindig kenyérből és kávéból áll.
Emília-San wa ie kara eki made juppun gurai arukimasu.- Emília a háztól az állomásig körülbelül 10 percet gyalogol.
Soshite, densha de daigaku e ikimasu.- Ezután villamossal utazik az egyetemre.
Ie kara daigaku made yonjuugofun kakarimasu.- Otthonról az egyetemig az út 45 percig tart.
Jugyou wa gozen kuji ni hajimarimasu.- A tanítás délelőtt kilenc órakor kezdődnek.
Hirugohan wa daigaku no shokudou de tabemasu.- Az ebédet az egyetem menzáján fogyasztja el.
Daigaku wa taitei gogo sanji ni owarimasu.- Az egyetem legtöbbször délután háromkor fejeződik be.
Anna-san wa tokidoki eki kara takushii de kaerimasu.- Anna időnként taxival megy haza az állomásról.
Sanpun gurai desu.- Három percig tart.
Nihyakuen kakarimasu.- 200 jenbe kerül.
Yoru wa doko mo ikimasen.- Este nem megy sehova.
Uchi de Nihongo o benkyou o shimasu.- Otthon japánul tanul.
Bangohan wa tabemasen.- Nem eszik vacsorát.
Tokidoki hon o yomimasu.- Néha könyvet olvas.
Anna-san wa juuniji goro nemasu.- Anna éjfél körül fekszik le aludni.
A szövegben elő alkalommal fordulnak elő az igék tagadó alakjai:
ikimasen- nem megy
tabemasen- nem eszik.
A jelen- jövő idejű ige tagadó alakját tiszteleti formájában úgy képezzük, hogy az igekötőhöz a "~masen" végződést illesztjük, vagyis az állító "~masu" végződést "~masen" tagadó végződésre cseréljük. (Konyha nyelven az ige megmarad, de masu helyet masen van...)
Figyeld meg a mondatokat amelyekben tagadó igealakok szerepelnek:
Yoru wa doko mo ikimasen.- Este nem megy sehová.
Bangohan wa tabemasen.- Nem eszik vacsorát.
A doko (hol?) és a mo (tagadó igealakkal) lesz a doko mo, aminek magyar megfelelője a sehová, sehol.
Doko mo- sehová, sehol
Az előző leckében megtanulhattuk, hogy a doko és az ikimasu kérdőnévmással és az e (irány)partikulával a következő kérdést tehetjük fel:
Doko e ikimasu ka?- Hová megy?
A tagadó mondatva viszont az e partikulát elhagyjuk.
Doko mo ikimasen.
A tagadó mondatokban a határozok, illetve egyéb bővítmények után a wa partikulát használjuk. Figyeleeem~~! A wa partikula az o partikulával együtt sohasem fordulhat elő!
Ezután hasonlítsd össze a tagadó és az állító mondatot. Figyeld meg: az állító mondat partikulája o, a tagadóé wa.
Bangohan o tabemasu- Vacsorát eszik.
Bangohan wa tabemasen.- Nem eszik vacsorát.
A következő mondatokban a de eszközt kifejező partikula szerepel:
( Aki kezdi unni a partikulákat, mint például én, annak elmondhatom, lesz még pár..:D sok..:D..nagy sok!><)
Soshite, densha de daigaku e ikimasu.- Ezután villamossal megy az egyetemre.
Anna-san wa tokidoki eki kara takushii de kaerimasu.- Anna néha az állomástól taxival megy.
A de eszközre irányuló partikula a cselekvés eszközét fejezi ki. Mozgást jelentő igék mellek (például: ikimasu, kimasu, kaerimasu) a közlekedés eszközének kifejezésére mutat rá.
A szövegben előfordult a következő két szó: gurai, gogo. Nagyarul az előbbi azt jelenti: körülbelül, az utóbbi pedig körül. A goro egy körülbelüli időpontot jelent, addig a gurai pedig megközelítő időtartalmat jelöl.
Például:
Anna-san wa ie kara eki made juppun gurai arukimasu.- Anna a háztól az állomásig körülbelül 10 percet gyalogol.
Anna-san wa juuniji goro nemasu.- Anna éjfél körül fekszik le aludni.
A goro szócska használata esetében elhagyjuk a ni időhatározó partikulát.
A párbeszédben kétszer fordul elő a kakarimasu ige, amely az idővel vagy a pénzzel akpcsolatban szerepel. Fordítása kétféleképpen történhet: tart; kerül
Ebben a leckében megtudhatjuk, hogy alakul Emília napirendje Japánban. A zárójelbe írt szavak az igék módosulása nélkül írt változata szerepel.
soshite- és, ezután
shimasu (suru)- csinál
taisou o shimasu [taiszó o shimasz']- tornázik
asagohan- reggeli
itsumo- mindig
pan- kenyér
kouhii [kóhí]- kávé
ie- ház
gurai- körülbelül( időtartalomra utal, megközelítő nagyságot, mennyiséget fezek ki)
arukimasu (aruku)- sétál, gyalogol
de- -val,-vel (például: busszal)
kakarimasu (kakaru)- tart (időben), valamibe kerül
hajimarimasu (hajimaru)- elkezdődik
hirugohan- ebéd
tabemasu (taberu)- eszik
taitei- legtöbbször, különösen, főleg
owarimasu (owaru)- véget ér
tokidoki- néha, időnként
takushii [tak'sí]- taxi
kaerimasu (kaeru)- hazamegy
yoru- éjszaka, este
doko mo- sehol, sehová (tagadáskor)
uchi- ház
benkyou shimasu- tanul
bangohan- vacsára
hon- könyv
yomimasu (yomu)- olvas
goro- körül (időpontra utal)
Figyelmesen olvasd el a dialógust, és olvasd fel hangosan:
Emília-San wa mainchi hachiji ni okimasu.- Emília minden reggel 8 órakor kell fel.
Soshite, taisou o shimasu.- Ezután tornázik.
Asagohan wa itsumo pan to kouhii desu.- A reggeli mindig kenyérből és kávéból áll.
Emília-San wa ie kara eki made juppun gurai arukimasu.- Emília a háztól az állomásig körülbelül 10 percet gyalogol.
Soshite, densha de daigaku e ikimasu.- Ezután villamossal utazik az egyetemre.
Ie kara daigaku made yonjuugofun kakarimasu.- Otthonról az egyetemig az út 45 percig tart.
Jugyou wa gozen kuji ni hajimarimasu.- A tanítás délelőtt kilenc órakor kezdődnek.
Hirugohan wa daigaku no shokudou de tabemasu.- Az ebédet az egyetem menzáján fogyasztja el.
Daigaku wa taitei gogo sanji ni owarimasu.- Az egyetem legtöbbször délután háromkor fejeződik be.
Anna-san wa tokidoki eki kara takushii de kaerimasu.- Anna időnként taxival megy haza az állomásról.
Sanpun gurai desu.- Három percig tart.
Nihyakuen kakarimasu.- 200 jenbe kerül.
Yoru wa doko mo ikimasen.- Este nem megy sehova.
Uchi de Nihongo o benkyou o shimasu.- Otthon japánul tanul.
Bangohan wa tabemasen.- Nem eszik vacsorát.
Tokidoki hon o yomimasu.- Néha könyvet olvas.
Anna-san wa juuniji goro nemasu.- Anna éjfél körül fekszik le aludni.
A szövegben elő alkalommal fordulnak elő az igék tagadó alakjai:
ikimasen- nem megy
tabemasen- nem eszik.
A jelen- jövő idejű ige tagadó alakját tiszteleti formájában úgy képezzük, hogy az igekötőhöz a "~masen" végződést illesztjük, vagyis az állító "~masu" végződést "~masen" tagadó végződésre cseréljük. (Konyha nyelven az ige megmarad, de masu helyet masen van...)
Figyeld meg a mondatokat amelyekben tagadó igealakok szerepelnek:
Yoru wa doko mo ikimasen.- Este nem megy sehová.
Bangohan wa tabemasen.- Nem eszik vacsorát.
A doko (hol?) és a mo (tagadó igealakkal) lesz a doko mo, aminek magyar megfelelője a sehová, sehol.
Doko mo- sehová, sehol
Az előző leckében megtanulhattuk, hogy a doko és az ikimasu kérdőnévmással és az e (irány)partikulával a következő kérdést tehetjük fel:
Doko e ikimasu ka?- Hová megy?
A tagadó mondatva viszont az e partikulát elhagyjuk.
Doko mo ikimasen.
A tagadó mondatokban a határozok, illetve egyéb bővítmények után a wa partikulát használjuk. Figyeleeem~~! A wa partikula az o partikulával együtt sohasem fordulhat elő!
Ezután hasonlítsd össze a tagadó és az állító mondatot. Figyeld meg: az állító mondat partikulája o, a tagadóé wa.
Bangohan o tabemasu- Vacsorát eszik.
Bangohan wa tabemasen.- Nem eszik vacsorát.
A következő mondatokban a de eszközt kifejező partikula szerepel:
( Aki kezdi unni a partikulákat, mint például én, annak elmondhatom, lesz még pár..:D sok..:D..nagy sok!><)
Soshite, densha de daigaku e ikimasu.- Ezután villamossal megy az egyetemre.
Anna-san wa tokidoki eki kara takushii de kaerimasu.- Anna néha az állomástól taxival megy.
A de eszközre irányuló partikula a cselekvés eszközét fejezi ki. Mozgást jelentő igék mellek (például: ikimasu, kimasu, kaerimasu) a közlekedés eszközének kifejezésére mutat rá.
A szövegben előfordult a következő két szó: gurai, gogo. Nagyarul az előbbi azt jelenti: körülbelül, az utóbbi pedig körül. A goro egy körülbelüli időpontot jelent, addig a gurai pedig megközelítő időtartalmat jelöl.
Például:
Anna-san wa ie kara eki made juppun gurai arukimasu.- Anna a háztól az állomásig körülbelül 10 percet gyalogol.
Anna-san wa juuniji goro nemasu.- Anna éjfél körül fekszik le aludni.
A goro szócska használata esetében elhagyjuk a ni időhatározó partikulát.
A párbeszédben kétszer fordul elő a kakarimasu ige, amely az idővel vagy a pénzzel akpcsolatban szerepel. Fordítása kétféleképpen történhet: tart; kerül
Ie kara daigaku made yonjuu gofun kakarimasu.- A háztól az egyetemig 45 percig tart.
Nihyakuen kakarimasu.- 200 yenbe kerül.
A szövegben két suru(shimasu) utótagú szószerkezettel is találkozhatunk.
taisou shimasu- tornizák
benkyou shimasu- tanul
Ezek a kifejezések a taisou (torna), illetve a benkyou (tanulás) főnévből illetve, a shimasu igéből állnak. A shimasu ige főnevekhez kapcsolódva az adott cselekvés végrehajtását jelenti, az a főnevekhez- a szövegkörnyezettől függően- a o partikula segítségével, vagy anélkül kapcsolódik (ehhez a témához a következő leckében még visszatérünk.)
(Nemsokára spontán kanji, amit előre eldöntök, szóval nem spontán!:D Ambivalnes.. Ja és persze.. PAPAA NEE FÉÉLTS NEM LEESZEEK ROSSZ KISLÁÁNY~~! Ezt valaki fordítsa le nekem japánra!:D *Den-Sama bepörgött!*o* *)
Nihyakuen kakarimasu.- 200 yenbe kerül.
A szövegben két suru(shimasu) utótagú szószerkezettel is találkozhatunk.
taisou shimasu- tornizák
benkyou shimasu- tanul
Ezek a kifejezések a taisou (torna), illetve a benkyou (tanulás) főnévből illetve, a shimasu igéből állnak. A shimasu ige főnevekhez kapcsolódva az adott cselekvés végrehajtását jelenti, az a főnevekhez- a szövegkörnyezettől függően- a o partikula segítségével, vagy anélkül kapcsolódik (ehhez a témához a következő leckében még visszatérünk.)
(Nemsokára spontán kanji, amit előre eldöntök, szóval nem spontán!:D Ambivalnes.. Ja és persze.. PAPAA NEE FÉÉLTS NEM LEESZEEK ROSSZ KISLÁÁNY~~! Ezt valaki fordítsa le nekem japánra!:D *Den-Sama bepörgött!*o* *)
